A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
Nyizsnyay Aranka címszereplésével. A társulat tagjai többségében a helyi közélet, polgárság ismert alakjai, azok leányai vagy feleségei voltak ezekben az években: Draskóczy Pál (társelnök is), Fátyol Ferenc, Czégényiné Szilágyi Ida, Bartha Ödön, Gosztonyi Mariska, G. Margit és G. Laura, Sallai Lajosné, Oltványi Ottóné, Dékány Dezsőné, Vetró Lajos Endre (társelnök is), Szathmáry Tihamér (titkár is), Dósics Elemér és D. Tivadar, Nigrinyi Zoltán, Molnár Ödön, Szabó Elemér, Kmetykó Károly és mások.13 Megfigyelhető, hogy állandó és alkalmi tagjai a város más műkedvelő társulataiban (Katolikus Nőegylet, Református Nőegylet, Vöröskereszt Egylet, Olvasókörök, Gazdasági Egyesület stb.) is szerepelnek. A színdarabok díszletei, a színfalak és a műkedvelők jelmezei is tükrözték a nagygazda-, polgárihelyi értelmiségi elit anyagi lehetőségeit. 1897 márciusában mutatták be még a régi Sas színpadán, Herczeg Ferenc Három testőr c. három felvonásos bohózatát, szintén jótékony céllal. A darabot rendezte: Draskóczy Pál, a szereplők között ott találjuk Arany Jánost (Auspitz Jenő), Szathmáry Tihamért, Gonda Józsefet, Péchy Gizellát, Darvassy Gyulát és másokat.14 A Nyári Színkör felépülte után (1898) (az időjárástól függően májustól- októberig), a századforduló után színműveket, népszínműveket, parasztdrámákat is bemutattak. Tagja és szerzője is volt többek között Szenti Kis Ernő, kinek többször is műsorra tűzték országos hírnevet szerzett népszínművét, a Megkondul az öregtemplom nagyharangja címmel. 1927-ben mutatta be a Műkedvelő Társaság A vén bakancsos meg a fia, a huszárt és a János vitézt. Tagjai voltak ekkor, mások mellett: Rajz Ferenc, Bácsi ..., Boczkóné, [Szenti] Kiss Ernő, Kapus Sándor, Borsitzky Miklós, Aracsi Péter stb.15 Igen gyakorivá vált, hogy a nyári időszakra a városba szerződő színtársulat helybeli műkedvelőket foglalkoztat az egyes színdarabok előadására. Elsősorban helybeli táncosokat, énekeseket (szólistákat és kisebb kórust is), de a kisebb szerepekre helyi műkedvelő színészeket alkalmaztak. Nem kevés helybeli színész- vagy énekes tehetségre figyelt föl, egy-egy helyben vendégszereplő színigazgató, nemegyszer a színi pályára csábítva ezeket a férfiakat vagy nőket. Boros Elemér Forgószél c. tragikomédiáját adták elő a helyi műkedvelők, 1933 decemberében. A darab rendezője és főszereplője a fiatal Györjfy József volt, a főbb szerepeket Kelemen Károly, Janáky Dezső, Plavetz Jenő, Nóvé Lajos, Gábor Dezső, Erdei Eta, Szász Boci, Merán Elza, (Vetróné) Rostás Pusza játszották.16 Nagyszabású jótékony esten részletek kerültek színre: Madách: Az ember tragédiája, Ibsen: Peer Gynt, Katona J.: Bánk bán, Móricz Zs.: A zördög c. művekből, 1940 karácsonya előtt. Az est összeállítását és rendezését Györjfy József vállalta el (Lucifer, Tiborc és Peer Gynt szerepét is ő játszotta), a főbb szerepeket 13 VV, 1893. 11.23.3. 14 HMV, 1897. 3. 18. 15 Színház mozi sport, 1927. 6. 13. 3. 16 Heti Vásár, 1933. 12. 4. 7. p. 138
