A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

meg, érvényesült a „nem nemet követ elve”. Később Попа, a költő édesanyja, 1916. május 31-étől a Sopron vármegyei M. Kir. Posta- és Távírda Kiadóhivatal helyi postahivatalának alkalmazottja egészen a trianoni diktátumig, mikor is az Esterházy család kincseit Budapestre, a Tárnok utcai palotájukba menekítette. Ok sem maradtak Burgenlandban, Попа 1921. október 1-én kapta meg újabb kinevezését posta- és távírda segédtisztnővé a M. Kir. Posta- és Távírda Vezérigazgatóság 29518/X. 1921. sz. kinevezési okmányán, szolgálattételre „a magyar királyi Távíró- és távbeszélő igazgatóság kerületében a vezető által kijelölt helyen” kellett jelentkeznie. Ezt a hivatalt 1925. augusztus 1-ig töltötte be.21

A dinasztiaalapító elsőszülött fia, (második) Zsigmond, a költő apai nagyapja, református lelkész és tanító, 1860. szeptember 20-án született, a szülői ház Hódmezővásárhely Tarján 140. alatt volt, mutatja nekünk a vásárhelyi református egyház születési anyakönyvének 39. oldalán a 468. sz. bejegyzés (a névalak itt még Veres). Különböző békés-bánáti, dél-erdélyi állomáshelyek után (az utolsó talán a szilágyszéri volt) az 1916. augusztus

27-én bekövetkezett román offenzíva elől a lakossággal együtt menekült, mivel az 1848-as vérengzések megismétlődésétől tartottak. A Vásárhely történetét családok tükrében író Fejérváry József szerint „ekkor Tiszaburán lett lelkipásztor, míg 1925-ben meghalt.” Ezt támasztja alá a község halotti anyakönyvében erről az évről a 4. sz. bejegyzés: a nyugalmazott református lelkész január 22.-én, délután 5 órakor gyomor- és bélrák, valamint tüdőgü- mőkór következtében 65 évesen, özvegysége harmadik évében elhunyt. Azonban a Tiszántúli Református Egyház Levéltárának igazgatója, Szabadi István, levelében arról tájékoztatott, hogy adattáraikban nem szerepel Vöröss Zsigmond, törzslapja sincs náluk, szakvéleménye szerint az egyház- kerület, mint lelkészt, nem kebelezte be, Tiszaburán biztosan nem szolgált. Hozzátette még, hogy Szilágyság akkor az Erdélyi Egyházkerülethez tartozott, annak pedig Kolozsvárott van levéltári anyaga. így életútja csak részben feltárt, mint feltáratlan, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen kötődés alakult ki a két unokatestvér, a 31 éves (harmadik) Vöröss Zsigmond fővárosi banktisztviselő, és a katolikus Vöröss Ilona (első Zsigmond unokái) között. A főváros VIII. kerületében, Józsefvárosban, a Kálvária tér 2. alatt béreltek lakást, mikor

1922. február 5-én megszületett gyermekük, anyakönyv szerint Vöröss Zsigmond István, a későbbi Vöröss István költő. Ismét a „nem nemet követ elv” alapján az anyakönyvben vallásának a református lett jelölve. A kiskamasz apjához írt egyik

21 A nyugdíjbizottság gyűlése. = VV, 1902. márc.. 30. 3.;- Özv. Vöröss Istvánné fellebbezése = VV, 1902. ápr. 20. 6.; A belügyminiszterhez. Hmvhely thj. város közigazgatási bizottsága csütörtökön ülésezett = HMV, 1903. jan. 18. 3. p. „írásszakértők kihallgatása szükséges, s így a választmány nem ítélhetett.”; Fegyelmi ügyek = VV, 1903. máj. 21. 4., HMV, 1903. máj. 21.4. „Évek óta tartó vizsgálat után meghozták az első fokú ítéletet.”

131