A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

áldatni, okvetlenül reverzálist kellett adniuk leendő gyermekeik vallásos nevelése tekintetében, mert különben a katolikus lelkész csak passzív asszisztenciával (pusz­ta jelenlétével) vehetett részt az egyházi házasságkötésnél. A reverzális az 1894. XXXII. te. által megszabott alakban érvényesen megadható volt, az államjog szempontjából Magyarországon 1945 előtt csak a polgári házasságot megelőzően, közjegyző, járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt adott reverzálisnak volt hatálya. A gyermekek vallása tekintetében általánosan a „nem nemet követ elv” érvényesült, ennek ellenére, esetünkben, a leányok felekezeti hovatartozása anya­könyvi bejegyzés szerint református, ugyanígy az édesanya is, holott a házassági anyakönyvi kivonaton még római katolikus olvasható. Az említett elvnek, amit csupán az alább vázolt családi tragédia után követhetett az édesanya, vagyis Nanukám, a költő nagyja, a költői magatartás felekezet szerinti megítélésénél lesz jelentősége.16 Sikeres szakvizsgája után, 1897 szeptemberében, Baksa Lajos pol­gármester (1892-től az) birtoknyilvántartónak az ő jelölését terjesztette fel Kállay Albert főispánhoz, akinek elnöklete alatt a bíráló bizottság, több pályázat elbírálása után, végül Vöröss Istvánt a két házi pénztári könyvelői állás egyikére választotta meg. Birtoknyilvántartói állásra még egy alkalommal, de sikertelenül pályázott.17 A már emlegetett pénzügyi visszásság nem lehetett lokális probléma, mert a köz- igazgatás egyszerűsítésére a belügyminiszter irányelvei alapján ekkoriban készült el egy törvényjavaslat, egyik szakasza a vármegyei, járási, községi, jegyzői és gyámügyi ügyvitel általános egyszerűsítését célozta, az országgyűlés elé 1901 ápri­lisában lett felteijesztve. Május elején a torony alatt tartottak egy „fegyelmi vizsgá­latot”, ezen Vöröss Istvánon kívül Vasváry Zoltán főpénztámok, Simon Jenő ellen­őr, Lelik István helyettes ellenőr, Bakacsy Ferenc számtiszt, Horváth László fő­számvevő, Arany János (Auspitz Jenő) alszámvevő találtatott vétkesnek. Ugyanak­kor megállapítást nyert, hogy a talált hibákat „nem valami nagy és főbenjáró mu­lasztások képezték, hanem az ügykezelés rendszertelenségének következménye, ami közigazgatásunkat általában és minden tekintetben jellemzi.”18 Mindezek elle­nére 1901. május 8.-án Vöröss Sándor ügyvédjelölt a városi anyakönyvi hivatalban bejelentette testvére, Vöröss István városi pénztári könyvelő aznap bekövetkezett halálát. Részletek a napi sajtóból derülnek ki: Kmetykó József főjegyző a vizsgálat után kihallgatásra rendelte Vöröss Istvánt, ekkor ő a számvevőség „egyik félreeső helyiségében” (ámyékszék?), délelőtt negyed tízkor gyalogsági tiszti revolverével 16 Vegyes házasságról ld. A Pallas nagy lexikona. 16. köt. Bp., 1897. és http://lexi- kon. katolikus. hu/V/vegyes. l7Tömeges helyettesítések = HMV, 1897. szept. 30. 3.; A hivatalok kijelölése = VV, 1898. jan. 20. 3.; Tisztújítás - HMV, 1989. jan. 20. 1-3.; A tisztújító közgyűlés = HMV, 1898. jan. 23. 1-3.; Pénztárátadás = HMV, 1898. febr. 2. 3.; Pénztámok: Vasváry Zoltán, ellenőr Simon Jenő. Pályázók a városnál = VV, 1900. ápr. 8. 5. Birtoknyilvántartói állásra mások mellett Vöröss István is benyújtotta pályázatát; Városi közgyűlés = VV, 1900. ápr. 19. 1. A közgyűlés nem neki szavazott bizalmat. 18VV, 1901. márc. 31. 4.; A közigazgatás egyszerűsítéséről; VV, 1901. máj. 5. 3-4. Zava­rok az ügykezelésben. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom