A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Csányi Viktor: Szeremlei Sámuel öröksége a Tornyai János Múzeum Régészeti Gyűjteményében
noksága mellett. A régiséggyűjtemény az 1864 és 1866 között és folyamatosan 1871 óta Hódmezővásárhelyen szolgáló és élő Szeremlei Sámuel irányításával 1886-ban vált önállóvá. Ekkor külön helyiséget is kapott az Oláh Imre és Varga Antal tanárok vezetése alá került gyűjtemény, azonban 1889-ben a város és a Dmc bitérium támogatásával ismét új helyre költözött és új berendezést k°- ció.6 1900-ban Nagy Géza, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtá selője vette kézbe a gyűjtemény kezelését, és készítette el annak laj. Bodnár Bertalan vezette a régiségtárat. 1934-ben a gyűjtemény isirn költözött, és sor került annak korszakonkénti újrarendezésére, me ,&oui egyetem Régészeti Intézete végzett el. A főgimnáziumi régiségtár első, 1867-től vezetett „leltárkönyvében” 1934-ből származik az utolsó bejegyzés. Ekkor a régiséggyűjtemény anyaga 2445 leltárkönyvi tételt számolt. A régiségtár anyagát 1949- ben államosították, majd a régészeti- és éremgyűjtemény legnagyobb része7 az 1950-es évek elején a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának utasítására átkerült a múzeumba. Az átszállított régészeti tárgyak 1958 és 1973 között újra nyilvántartásba kerültek, az eredeti régiségtári lajstromot és leltárkönyvet is a Tornyai János Múzeum őrzi. A múzeum numizmatikai anyagát 1979-ben egy jegyzőkönyv kíséretében a szegedi Móra Ferenc Múzeumba szállították (TJM Irattár 1979/90. iktatószámú jegyzőkönyv). Ezzel a régiségtárból átkerült numizmatikai anyag legnagyobb része is Szegedre került. Az ásatásokból származó, korábban a Régészeti Gyűjteménybe beleltározott numizmatikai tárgyak a Tornyai János Múzeumban maradhattak. Szeremlei Sámuel régészeti munkássága Szeremlei Sámuel Hódmezővásárhely monográfiájának megírását hivatalosan 1889-ben vállalta el. Az öt kötetben, 3141 oldal terjedelemben, a városi tanács támogatásával megjelent munka a város történetét a kezdetektől 1848-ig mutatja be.8 A művel Szeremlei Sámuel szeretett volna a millennium idejére, 1896-ra elkészülni, de a hatalmas forrásanyag és egyéb lelkészi, valamint közéleti feladatai miatt az csak 1900 és 1913 között jelenhetett meg. A több évtizedes kutatómunka során nemcsak a történelem és az egyháztörténet forrásanyagát, hanem az azokhoz kapcsolódó segéd- és társtudományok eredményeit is felhasználta, kutatásaiba számos, azóta már önálló tudományággá fejlődő diszciplínát is bevont. 6 BANNER-BÁLINT-PÁRDUCZ 1937. 106. 7 A Mátok Béla ószőnyi ügyvéd ajándékaként 1884-ben Hódmezővásárhelyre került brigetiói római kőanyag (két szarkofág, egy torzó, két felajánlási kő, egy oltár) ma is a Bethlen Gábor Református Gimnázium udvarában látható (3. kép). 8 SZEREMLEI 1900.; 1901.; 1907.; 1911.; 1913. 12
