A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága
Jegyzetek: 'Nyizsnyay Gusztáv (Eger, 1829. október [?] - Hódmezővásárhely 1882. január 7.) dalköltő, zeneszerző, előadóművész, kultúraszervező. Mottó: Anonim szerző Egert népszerűsítő cikkéből: VÚ 1854. 12. 31. (44. sz.) 405-406. — A vendégszövegek szóalakjait, korabeli helyesírását változtatás nélkül, idézőjelbe téve adom, ha szükséges, magyarázom. 2Dr. Bónis Béla (Elmvhely) tulajdona, ő készítette a reprodukciós sorozatot. 3 Könyvtári hírek. Hódmezővásárhely / VASS Istvánná = Csongrád IVfegyei Könyvtáros 1984/1-2. sz. 103. - Nyizsnyay kéziratos és nyomtatott dalainak, kottáinak kisebb kollekciójával gyarapodott év elején a könyvtár. Adományozó Domokos László, a makói József Attila Városi Könyvtár igazgatója. 4HMV 1880. június 27. 3.; Hódmezővásárhely története családok tükrében / FEJÉRVÁRY József = Hódmezővásárhely 1929. - A dalárdáról: 164-165. (A Jelige kottája elveszett, vagy lappang.) 5Vásárhelyi jogászalmanach. Vásárhelyi jogászok - jogászok Vásárhelyen / IMOLYA Imre = HÓD Kiadó Hódmezővásárhely 2011. - 793. sz. (108.).; FEJÉRVÁRY 1929, 269-270. dr. Szabó Elemér címszó alatt. 6Hódmezővásárhely története V. / SZEREMLEI Sámuel - A közművelődés története 1526 -1848 c. fejezetében Költészet, szépirodalom, irodalomtörténet. Nyizsnyay Gusztáv járásbírósági „igtató” (609. p.) 7Abonyi József levele Fülep Lajosnak. Baja, 1925. XII. 4. - Abonyi édesanyja Csanád- apátfalvi, Vásárhelyre ment férjhez 1852-ben, itt született maga Abonyi. A Szegedi Híradó egyik munkatársa lett (akárcsak Nyizsnyay). Az 1880-as években szakadt el szülővárosától. 1923-ban nyitott tervező-építő irodát Baján, a Petőfi Sándor u. 44. alatt, a református templom és a parókia közelében. Cikkei jelentek mag a bajai Független Magyarság c. napilapban. A bajai Független Újság 1925. XI. 29-ei számának fejléce alatt olvasta: „Holnap, 29-én vasárnap este fél 9 órai kezdettel dr. Fülep Lajos ref. lelkész, országos nevű művészeti író a Nemzeti Szállóban az ismeretterjesztő ciklus keretében előadást tart a Magyar nép költészete és dalai címen. Az estély során a magyar nép ajkán született hamisítatlan népdalokból 23 jellegzetes népdalt fognak bemutatni bajai énekesek.” - ez inspirálta levelének megírására, amit Fülep figyelmen kívül hagyott, mert — az estről szóló, december 1-jei tudósítás szerint — Bartók Béla volt előadásának középpontjában. Ismereteim szerint Fülep később sem foglalkozott Nyizsnyayval. in: Fülep Lajos levelezése II. kötet. 278-281. - leveléhez csatolta a Gyöngyvári Katica c. népballadát, melynek forrásvidéke Csanád-apátfalva, ő az édesanyjától tanulta. 8Nyizsnyay Gusztáv összes zeneművei / LANGER Viktor (szerk., előszó) = Endrényi L. és Társa Szeged 1882. - Langer Viktor (Pest, 1842. 10. 14. - 1902. 03. 19., Budapest): 1866/67-től másodkarnagy a kolozsvári Nemzeti Színházban, 1867-től pesti zenetanár, 1870-től a Színészed Tanoda énektanára, operai kartanító. 1876-ban a Szegeden akkor szervezett zeneiskola tanára, 1880-83 között igazgatója, in: Magyar Katolikus Lexikon 9VÚ 1882. 04. 23. 267. p. "’Nyizsnyay Gusztáv / MAJOR Ervin = Muzsika 1929/8-9. sz. 8-15. p. - Major Ervin (Bp. 1901. jan. 26. - Bp. 1967. okt. 10.): bölcsészdoktor, zenetörténész, zeneszerző, zenei műgyűjtő. A Zenei Szemle c. folyóirat szerkesztője (1926-28), a Muzsika c. lap társszerkesztője (1929-30). A Nemzeti Zenede zenetörténet, zeneszerzés tanára, iskolai könyvtáros 1928-tól. 1935-től a Zeneművészeti Főiskolára magyar zenetörténet tanára. Kutatási területe a 18-19. századi magyar zenetörténete. Továbbiakban: MAJOR 1929. 62
