A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

meg írása, a debreceni dalárversenyről tudósított. Kisebb vita alakult ki, mikor a város első nyomtatott sajtójába írt Reményi Ede hangversenyéről. A szegediek szerint a cikk stílusa „ízléstelenül dagályos hasra vágódás.” Az 1870-es évtized elején a későbbi Gazdasági Egyesület székháza és vendéglője helyén Beretzk Pál egyik házában volt a Sósperec vendéglő, ide jártak az akkor bohém úriemberek, többek között Matók Béla, Adler János gyógyszerész, Nyizsnyay is.81 De felfeltűnt a Fekete Sasban, és a kaszinókban (több is volt) is. Új lendülettel - függetlenül a szakmai kritikától - készül összes zeneművét, 100 dalt sajtó alá rendezni, kiadója Kovács Ferenc.82 Ez a szándék sem vezetett sikerre. Az elkövetkezendőkben már visszavonultan élt, a dalárdát egyre ritkábban vezényelte, végül csak, mint pártolótag tűnik fel. Hírek szerint legalább két alkalommal „Gyopáros fürdőben tartózkodik roncsolt egészsége helyreállítása czéljából...”83 Biztatást, lendületet kapott 1872-ben, mikor Trefort Ágoston kultuszminiszter 200 forint „zenészeti ösztöndíjban” részesítette. Dalszövegei, jelennek meg ismét, az Apollóban kottával is. Ezek a Rejtsd el, kérlek, szép ragyogó szemedet és a Hej! de mindek az a panasz c. kezdő sorú két újabb műve. A Zenészeti Lapok kritikusa most sem kíméletes: „E két népdal kevésbé mondható sikerültnek azok után, melyeket már szerzőtől, mint naturalista népdalszerzőtől ismerünk. S ezzel többnyire úgy szoktak lenni az olyan naturalista kompozitorok, kik nem eléggé naturalisták arra nézve, hogy egyenesen a szív, az érzelem mélyéből merítsenek közvetlenül, s viszont nem eléggé képzettek művészileg arra nézve, hogy kevésbé eredeti s szerencsés inventiójú motívumokból is valami érdekeset, vonzót tudjanak alkotni. Az első dal (Halkan) nagyon ismert, s már sokszor elhasznált népdali töredékekből van egybeállítva. A második pedig (kissé élénken), mely csak nyolcméretű és csak egy részből áll, amellett, hogy szintén reminiscentiákon épült, a négy végméretben ugráló dallammenetével még a népiség jellegének sem felel meg. A két dal harmóniai kísérete szabatosnak mondható ugyan, de nélkülöz minden finomabb kidolgozást és ízlétesb iránylatot. A régi megszokott chablon-formában mozog, mellyel a népdalok kísérete is betelhetett már vagy harminc év óta!” A vásárhelyi sajtó nem vett tudomást a kritikáról.84 Végül életvitele felőrölte egészségét, 52 éves korában elhunyt. A halál okaként gümőkórt jegyezte be Bakó István káplán a katolikus plébánia halotti anyakönyvébe, Nyizsnyay névvel. Ez azt mutatja, hogy soha nem folyamodott névváltoztatásért kérelemmel a hatóságokhoz, s mint ilyen, kizárta házastársát az őt ilyenkor megilleti özvegyi kegydíjból. Halála után nyolc esztendővel Makón az Aradi keresztutcát (Kereszt, majd Kis utca, végül 1880-tól sehogyan sem nevezett) hivatalosan Posonyi Ferenc, Makó polgármesterének javaslatára 1883-ban Nyizsnyay Gusztáv nevére keresztelték át, Hódmezővásárhely 1900-ban szobrot állított emlékének.85

61