A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága
a hat húr. A fémszállal sodort selyemhúrok használata a századelőn terjedt el, felváltva a bél alapanyagú, öthúros gitárokat.26 Ha csak csekély rálátással is bírunk anyagai helyzetére, okkal feltételezhető, hogy egy mecénásától kapta. Akár maga is végezhetett javításokat, átalakításokat a hangszeren, az intenzív igénybevétel szükségelte is. Eltérések adódhatnak abból is, hogy a múzeumi példány az 1840-es években készült, Nyizsnyayról és gitárjáról pedig megközelítően 30 évvel későbbi a felvétel. Az akkor divatos vizitkártya (fénykép) 1869-ben, Plohn Illés makói fényképészeti üveg műtermében, Friedmann Cili Vitéz utca 329. számú, a Korona Szállótól akkor három telekre eső házában készült, a gitáron kívül még Beer József hegedűs, délvidéki kamarazenész társa látható rajta. Schöpílin Aladár Magyar Színművészeti Lexikona két személyt sorol e név alatt, megnyugtatóan egyikről sem jelenthető ki, hogy valaha Nyizsnyay dalidós társa volt.27 Házitanító, nevelő, mikor pártfogója 1847. december 2-ai halála, és a következő tavaszon kialakult forradalmi helyzet miatt - Langer szerint - június 18- ától „az első utászkaniái, mint főhidász küzdte át a forradalmat.” Megbízható adatok hiányában általánosan annyi mondható el, hogy Egerbe három nappal később jutott el az 1848. március 15-ei, pesti események híre, a következő napokban ott is elkezdték megszervezni a helyi „nemzeti őrsereget” (nemzetőrség, főparancsnoka Lenkey Károly nyugalmazott százados). Az áprilisi törvények egyike kimondta: csak az a 20 és 50 év közötti férfi lehet nemzetőr, aki meghatározott vagyonnal (városokban és rendezett tanáccsal bíró községekben 200 pengő ft értékű ház, vagy föld, egyéb településeken fél jobbágytelek, vagy ha ilyen birtok nincs, akkor ott 100 pengő forint tiszta jövedelem) rendelkezik, nincs „gazdai hatalom” alatt. Nyizsnyay e kritériumoknak nyilvánvalóan nem felelt meg, nem úgy a május 16-án megjelent gr. Batthyány Lajos miniszterelnök és br. Baldacci Manó ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke rendeletének. Eszerint a kormány a nemzetőrség mellé még egy 10 000 főből álló „rendes nemzetőrséget,” a később elfogadott szóhasználattal honvédséget szervez. Honvéd lehetett mindenki, aki 18. életévét betöltötte (előző év októberében betöltötte), legalább 5 láb 2 hüvelyk (163 cm) magas. Előny a nemzetőrséggel szemben, hogy nem volt vagyoni cenzus, szolgálatukért díjazást (zsoldot) kaptak.28 1848 novemberében kezdték megszervezni a műszaki csapatokat utász, aknász, árkász, hidász feladatokra, tehát Nyizsnyay utász mivoltáról csak ekkortól beszélhetünk. Műszaki katonák csekély létszámban voltak jelen, ezért egységes elnevezéssel összesen három utászzászlóaljban vonták össze őket. Az első honvéd-utászzászlóaliat Kazinczy Lajos (ekkor százados, aradi kivégzésekor, 1849. október 25-én ezredes) szervezte meg a feldunai hadtestnél. Feladatuk a csapatok előrehaladásának biztosítása, ezzel együtt felderítő feladatok ellátása. Fegyverzetükre nézve puskáik, karabélyaik típusa nem egységes, előfordult, hogy lőfegyver nélkül voltak, oldalfegyverük árkászszablya. Ez egyélű, fokéles penge, homorulat nélkül, hossza 600, szélessége 38 mm, 390- 400 mm hosszú fűrészfogazattal. Markolata kengyel nélkül, sárgaréz szerelék, hárítóvasa S alakban hajlított. Ruházatuk a császári-királyi hadsereg csukaszürkéjét követte, zöld zsinórzat az atillán és a pantallón, a fekete csákón lecsüngő fekete 48
