A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.

téssel is foglalkozott, a lakodalmak előkészítésében és lebonyolításában részt vett, a kérőjárástól (lánynéző) egészen a „kállátó”-ig (kárlátó). A vőfélykedés mellett bálakon, olvasóköri- és egyéb mulatságokon is fellépett, sőt temetési búcsúztatásokra is felkérték. A régi Teleki utcai Nagy Imre-féle vendéglőben tartottak tisztelői nagy köszöntő ünnepséget a nyolcvan esztendős Csorba Péter tiszteletére. Visz- szaemlékezők szerint József Attila is találkozott vele Vásárhelyen, a helyi népköltészettel ismertette meg a fiatal költőt. Hódmezővásárhelyi tartózkodása alatt Kodály Zoltán is megismerkedett a népszerű kérővel. 1935-ben a Tornyai Társaság estjén is szerepelt, Nótás Szabó Pál dalait énekelve.31

Csorcsán Szűcs Imre (1907-1990) vőfély, parasztköltő 1914-től a sóshalmi tanyai iskolában működő Sóshalmi Ifjúsági Egyesület tagja. Iskolai ünnepségeken verseket, a színjátszó körben számtalan szerepet, később főszerepet alakított. Talpraesettségére, verselő és előadói tehetségére Orovecz János tanító figyelt fel. Felnőttként egészen az 1940-es évekig vállalt szerepeket az Ifjúsági Egyesület keretein belül működő Színjátszó Kör előadásaiban. Az olvasókör államosítása után is verselt, szónokolt tsz-rendezvényeken éppúgy, mint evangélikus és református ünnepségeken, alkalmakon. 1950 és 1980 között számtalan városi, székkutasi és sóshalmi lakodalomban vőfélykedett. Parasztverseit 1914 és 1990 között írta. 1989-ben készített vele portréfilmet a Magyar Televízió (Feledy Péter szerkesztő, Nagy József operatőr-rendező). Összegyűjtött versei 1997-ben jelentek meg Parasztversek címmel, Szenti Tibor szerkesztésében.32

„Legelsőbb mit látok: Hatalmas porfelhő,

Erre felé halad.. .itt lösz a mönyegző,

Három nap, három éjt tart a zsivaj, a lárma,

Palika, Pistike párját mögtalálja.

Kissé messzebb szintén lakodalmas menet,

Az egyik násznagyban magamra ismerek.

Itt is víg mindönki, égy sincs aki gyászol,

Aranka szép arcán menyasszonyi fátyol.”(Cs. Sz. I.: Parasztversek 156.)

Rakonczai Ferenc (20. század) gazdálkodó, vőfély, versfaragó az 1930-50 közötti évek egyik legismertebb, legkeresettebb vásárhelyi vőfélye volt.33

Szenti András (1930-2007) vőfély, paraszti költő, olvasóköri elnök 1972- től kezdett vőfélykedni, az egyik utolsó hagyományos vásárhelyi vőfély volt. Kb. ötszáz lakodalmat vezetett az 1990-es évek végéig, saját maga szerzett, vagy átírt lakodalmas rigmusokkal. 1987-ben részt vesz az elsőként újjáalakuló Sóshalmi

31 SZIGETI János: József Attila ürügyén Csorba Péterről. = Csongrád Megyei Hírlap (vásárhelyi kiadás), 1973. márc. 11.7.

32 CSORCSÁN SZŰCS Imre: Parasztversek. Sóshalom, 1997. 11., 219.

33 Péczely Attila: Tájszótárt ír - verseket költ - nótákat komponál egy vásárhelyi őstehetség = Csongrád Megyei Hírlap, 1959. január 1.5.

28