A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
EMLÉKEZÉS - ÁBRAHÁM FERENC: A híradó újságíró
Főszerkesztőnek Haeffler Istvánt választották, akinek egyik érdeme, hogy „támogatta a Gestapo és a nyilasok körözte Abrahám Ferencet.”16 Ortutay 1945. március 3-án az MTI munkatársainak tartott beszédében apámat, mint az „országrontó nyilas rezsim” áldozatát említi. Mivel az anyámhoz írt levél, melyben először érkezett hír apámról, áprilisi keltezésű, ezért az MTI vezetője joggal hihette azt, hogy Abrahám Ferenc a nyilasok áldozata lett. Apám májusban vagy júniusban jelent meg az MTI-ben. A vezetőség - hivatalos nevén Magyar Központi Híradó (MKH) Rt. - 1945. augusztus 10-én a Magyar Országos Tudósító (MOT) felelős szerkesztőjévé nevezte ki Abrahám Ferencet, aki ettől kezdve több hivatalos eseményen is részt vett: jelen volt pl. Puskin budapesti szovjet nagykövet fogadásán, vagy 1945. november 9-én dálnoki Miklós Béla távozó miniszterelnök vacsorával egybekötött fogadásán. Apám MOT-os munkája idején Kussinszky Endrével közösen kiadta az „ítél a történelem...” című sorozatban a Szálasi-, a Bárdossy-, valamint az Imrédy- perekről szóló riportkönyveiket. Az általa magyar nyelvre fordított Furmanov Csapájev című könyve 1949-ben, Bécsben látott napvilágot. Az MTI párizsi tudósítója A MOT felelős szerkesztői megbízatást 1946. április 3-áig látta el apám, ekkor párizsi tudósítónak nevezték ki. Erre a posztra Fejtő Ferenc is jelentkezett, akinek kérését ekkor nem tartották teljesíthetőnek. Fejtő azonban a párizsi magyar nagykövetség sajtófőnöki posztjával vigasztalódhatott, és hamar jó kapcsolatba került apámmal, kinek első párizsi tudósítása a magyar kormányküldöttség Párizsba érkezéséről szól. A külföldi tudósítók helyzete akkoriban nem volt túl rózsás. A bécsi tudósítónak élelmiszer-utalványért kellett kuncsorognia, hiányoztak a technikai felszerelések, rádiókészülék, írógép, telefonvonal. A legjobb feltételekkel a párizsi tudósító rendelkezett.17 Apám havi fizetése 6800 Ft volt, ami az átlag diplomás fizetés hét és félszerese volt. Nem véletlen, hogy a külföldi tudósítói munkára nagyon nagy volt a túljelentkezés, volt MTI-s dolgozók, külföldön élő magyarok jelentkeztek, sokan persze a feladat nehézségeit nem látták.18 A párizsi tudósítói munka talán legfontosabb tárgyköre volt a béketárgyalásokról történő tudósítás. A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le hivatalosan a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára. A szerződés szövegét a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén 16 Z. KARVALITS László-ANDREI DES Gábor: A Magyar Távirati Iroda története 1945— 1948. Bp., 2006. 14-18. (Továbbiakban: MTI tört.) 17 MTI tört. 82-84. 18 MTI tört. 88-89. 236
