A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - ÁBRAHÁM FERENC: A híradó újságíró

után, amiken átmentem elválásunk óta, bízom abban, hogy ezután is elkísér a szerencse.

Amikor december 18-án, kedden (helyesen 18-án vagy hétfőn - szerző megj.) reggel letartóztattak és egy rövid csókkal búcsúztunk el egymástól, a Margit körúti fegyházba vittek. Fuchs-Kónya Balázs árult el, ő jelentett fel, hogy a föld alatt a kommunista pártnak dolgozom. Azt is elárulta, hogy a lakásomban fegyvert és röplapokat tartok és kommunista érzelmű vagyok. Ezt az árulót csak egyszer láttam a börtönben, amikor szembesítettek vele, azóta nem tudom, mi történt vele. Letartóztatásom után az 5. napon, karácsony szombatján hallgattak ki először. Vallomásommal a pribékek nem voltak megelégedve, nyilván nem egyezett az áruló Fuchs-Kónya bemondásaival. Csaknem egy órán keresztül kegyetlenül megkínoztak: gumibottal irgalmatlanul verték a talpam, tenyerem, vesém, fejem, mellem, nemi szervemet; rúgtak és pofoztak. Azután villanygenerátorral szörnyű kínoknak vetettek alá. Közölték, hogy agyonlőnek. Mikor eszméletemet másodszor elvesztettem, visszacipeltek a cellába. Azt követelték, hogy áruljam el barátaimat. Ezt nem tettem meg: közülük senkit el nem fogtak. Cellatársaim közül, akik tanúi voltak kínjaimnak, a következőkre emlékezem: Székely Bertalan, Tóth András, Kristó Nagy István" (...), Karácson Sándor (vasas szakszervezet)11 12, Kabók Lajos13 szoc. dem. képviselő stb.

Életem annak köszönhetem, hogy Budapest gyors körülzárása következtében a Margit körúti fegyház foglyait a Nemzeti Számon kérő szervezet (sic!) már nem tudta Sopronkőhidára kiüríteni. Négy héten keresztül hánykódtunk egyik börtönből a másikba, szörnyen szenvedve az éhségtől, a hidegtől és a bomba-ágyú tűztök Voltunk a Margit körúton, Pest vidéki törvényszéken, a Parlament, a belügy Szent István körút 2. és az Andrássy út 60. pincéiben, mígnem 1944 (itt is helyesen 1945 - szerző megj.) január 15-én megszöktem a börtönből, és az Aradi utca és a Vörösmarty utca sarkán lévő bérház pincéjében rejtőzködtem, míg a felszabadító Vörös Hadsereg megmentett és felkarolt.

Azt a detektívcsoportot, amely elfogott és meggyötört, Juhász csendőr főhadnagy14 vezette, aki a kínzások alatt jelen volt és biztatta a pribékeket. Addig nem nyugszom, míg kínjaimért elégtételt nem szereztem, (sic!) (...)”

11 Kristó Nagy István (1921-2010) irodalomtörténész, műfordító. 1943-1944-ben az egyetemi ellenállás egyik szervezője Budapesten. Az 1960-as évek végétől a Magvető kiadó munkatársa.

12 Karácson Sándor (1892-1944) vasesztergályos, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata politikus. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége titkáraként egyik szervezője a németekkel szembeni ellenállásnak. A nyilasok elhurcolták és meggyilkolták.

13 Kabók Lajos (1884-1945) géplakatos, szociáldemokrata politikus, 1944 előtt több ízben országgyűlési képviselő. Mint a németekkel és hazai kiszolgálóikkal szembeni ellenállás egyik vezetőjét a nyilasok elfogták és meggyilkolták.

14 Juhász István (1902-1946) csendőrtiszt. 1931-től szolgált a csendőrség Nyomozó Osztályparancsnokságán, ahol a baloldalellenes előadócsoportban ténykedett. 1939-től 1944-ig

234