A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - KORODY-PAKU ISTVÁN: Steiner Béla emlékére

akart bennünket a fiatal közönség a színpadról leengedni, erre föl Béla bácsi: „Ezek a büdös kölkök még fölborítják a műsort!”

Természetesen kórusai mellett volt Béla bácsinak zenekara is a zeneiskolában. Micsoda kitüntetés volt számomra zongorán közreműködni. A darab címe, amit próbáltunk: Ballo ungaro. Fötémáját, pentaton lépésekkel, a mai napig fejben tartom. Béla bácsit nagy tiszteletben tartottuk, véleményére mindig adtunk és ki is kértük. Sokan léptünk zenei pályára

az egykori osztályból, de a vásárhelyi zeneiskola mindenkori növendékei közül is. Béla bácsi ajánlotta Csánki Miminek, hogy tanuljon oboát. Tudjuk, hogy a pesti Opera szólistája lett. Hegedűs Bandi útját is egyengette, Bandi édesapjával is baráti viszonyban volt. Őszintén mondhatom, hogy személy szerint én tőle tanultam legtöbbet a zeneiskolában. Az összhangzattan és szolfézs mellett kamarazenét is. Ne felejtsük el, hogy Hódmezővásárhelyen rendezték a IV. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivált 1961. április 22-23-án.

Béla bácsi volt a motorja a fesztiválnak. Sándor Frigyes értékelése után a zárszót is ő mondta. Zeneiskolánk három csapattal vett részt a fesztiválon, a fent említett növendékek közül Irénkén és rajtam kívül még Gyimesi Laci szerepelt. Magától értődik, hogy mindnyájunk darabját Béla bácsi állította be. Ilyen indíttatást csak kevesen kaptak a zeneiskolák növendékei közül.

Emlékszem egy zeneiskolai növendékkoncertre, ahol Vincze Gyuri egy kürtdarabbal lépett fel és elfelejtette elhozni a darab zongora kíséretét. Béla bácsi ott helyben rögtönzött, úgy kísérte le Gyurit. Mindnyájunknak leesett az álla! A városnak szimfonikus zenekara is volt, Béla bácsi vezette.

Zeneszerzői munkássága is jelentős, ennek méltatására nálam sokkal alkalmasabb tanítványa Huszár Lajos, akit ő fiaként szeretett.

Miután elvégeztem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szegedi Karát, Vásárhelyre kerültem egykori alma materembe és Grezsa Ferenc is felkért, hogy ének-zenére tanítsam a Bethlen Gimnázium kisiskolásait. Mindkét helyen két esztendeig tartózkodtam, majd angolosan távoztam.

Fiatal hangszeres lévén, nem láttam át, hogy egy gimnázium zenei élete a kóruson áll, vagy bukik. Szerencsére Steiner Béla személyében, aki átvette a gimnáziumban az ének-zene oktatását és ütőképes kórust szervezett meg, ez teljes mértékben megvalósult. A kórus óriási szerepét egy közösségben nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sajnos ilyen irányban rosszul halad a világ.

Többször is felkerestem Béla bácsit vásárhelyi tartózkodásaim alkalmával. Legutóbb két éve jártam nála, elhalmozott rengeteg kiadványával. Barátom, Bernád Pisti vásárhelyi kiállításának megnyitóján pedig el is játszottam kórusművének, illetve népdalfeldolgozásának, „Vásárhely kővel van kerítve” általam készített zongora áriratát a könyvtárban. Több kéziratos müvét is nagy becsben őrzöm, néhányat jó barátjától és egykori gimnáziumi igazgatójától, Földesi Ferenctől kaptam.

Befejezésül álljon itt kéziratos verse az előbb említett pedagógusnak, amit ide másolok:

218