A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája
tött Nem tött köMezőgazdasági statisztika Dr. Pálfíy József 2 Nem tött köKivándorlási statisztika Dr. Rácz Béla T74Ami a tanrendet, a kurzusok összeállítását illeti, a hódmezővásárhelyi időszakban az osztrák jogrenddel kapcsolatos tárgyak többsége kikerült, és helyettük nagyobb teret kaptak a nemzetközi joggal kapcsolatos órák, valamint a Trianon utáni állapotokat is figyelembe kellett venni az oktatás során. A vizsgarendet tekintve továbbra is érvényben maradt az 1911-es kultuszminiszteri rendelet: a beszámítható második félév végén római jogból, illetve magyar alkotmány- és jogtörténetből, a negyedik félévben magyar közjog, illetve közgazdaságtan és pénzügytan tárgyakból, a hatodikban magyar magánjogból, magyar büntetőjogból és magyar büntető perjogból kellett alapvizsgát tenni. Természetes, hogy az előléptetések és a háború következményei miatt a tanári kar erőteljesen lecserélődött az 1896/1897. tanévhez képest.74 75 A sárospataki református jogakadémia 1923 őszén történt bezárása után már csak a kecskeméti, illetve a Hódmezővásárhelyen működő máramarosszigeti kálvinista főiskola maradt meg. Vásárhelyen a tanári kar tisztában volt azzal, hogy az utolsó tanév kezdődik,76 és ezzel összefüggésben már megindultak a puhatolózások az állam szándékairól. Miután eldőlt, hogy az egyetlen jogakadémia földrajzi helyzete és jobb anyagi lehetőségei miatt Kecskeméten működik tovább, megkezdődött a vásárhelyi intézmény felszámolásának folyamata. 1924 március 3-ai ülésén a hódmezővásárhelyi református egyház presbitériuma elutasította a jogakadémia azon kérelmét, hogy egy tanszék költségeit vállalja át az egyház.77 Ugyanakkor a városi tanács még nem döntött a jogakadémia öt tanszékének támogatásáról, mivel a kérelmező nem határozta meg a támogatás pontos összegét.78 Az egyház döntése után a betegségéből lábadozó Gergely igazgató még nem adta fel a jogakadémia ügyét. Március 7-én magához kérette a vásárhelyi lapok tudósítóit és nyilatkozatot tett közzé, melynek következtetése: „az akadémia ért-e és érne-e még valamit a város közművelődésének, iijúságának, közigazgatásának és jogéletének?”79 Gergely szerint alattomos támadások előzték meg a presbitérium elutasító döntését, amely Mónus János ügyvéd, egyházi intéző bizottsági tag jogakadémiával szembeni ellenséges magatartásából eredt. A presbiteri gyűlésen Mónus és több társa felhozta, hogy egy tanszék fenntartása magas terheket róna az egyházra, amely helyiségek, fűtés, villany és taneszközök tárgyában és tagjai egyházadéban 74 GERGELY György 1925. 52-53. p. 76 Vö. előbbi lábjegyzet és Értesítő 1896-97. 26-31. 76 VRÚ 1923. nov. 30. 2. p. A vásárhelyi jogakadémiai ügy az egyházkerületi gyűlés előtt 77 VRÚ 1924. márc. 4. 1. p. Református presbiteri gyűlés 8 VRÚ 1924. márc. 6. 3. p. A tanács és a jogakadémia 79 VRÚ 1924. márc. 9. 1. p. A jogakadémia sorsa 186
