A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája
helyi református egyházra nagyobb költségek nem hárulnak, mivel eddigi bevételei megmaradnak a jogakadémiának. Végül személyesen is megbizonyosodhatott, hogy a jogakadémia a főgimnáziumban kezdheti meg az 1921/22. tanévet.30 Áprilisban a tanári kar kinyilvánította Alexandru Pteancu nagyváradi román királyi tankerületi igazgató előtt, hogy a román állam számára nem hajlandó letenni az esküt, de a tanévet kész befejezni. Ezt az elképzelést a román oktatási szervek hallgatólagosan vették tudomásul, és így az 1920/21. tanév még zavartalanul befejeződhetett Szigeten.31 Vásárhellyel és a református egyház helyi képviselőivel történő tárgyalások során dr. Lányi János helyettes igazgató képviselte az intézményt. Sikerült elérnie, hogy a korábbi 10 ezer helyett 20 ezer korona éves városi segélyt kapjon a jogakadémia, amely azonban az egyre növekvő infláció miatt nem sok mindenre volt elég. Viszont a Pap Imre elnöklelkész által február 21-éré összehívott értekezlet határozatában megismételte, hogy „...nemcsak anyagilag támogatja az ideiglenesen idehelyezendő jogakadémiát, hanem, amikor annak szüksége bekövetkezik, vállalja azon kötelezettségeket, amelyek rá, mint fenntartó testületre várnak.” Gergely György azonban szomorúan konstatálta, hogy a magyar kultuszminisztérium és nevezetesen Vass József miniszter „...a jogakadémiákat fokozatosan elsorvasztani, elapasztani kívánja, és e célból állást foglal oly értelemben, hogy állami fizetéskiegészítés ezentúl választandó jogakadémiai tanárnak már ne adassák.” A jogakadémiákat érintő állami felszámolási törekvések mellett szólt az a tény is, hogy a kolozsvári egyetem nem Debrecenbe (hiszen ott 1912 óta létezik egy felsőoktatási intézmény), hanem Szegedre költözött. A trianoni béke szomorú következményeként az elcsatolt országrészekből a maradék Magyarországra költöző jogakadémiák csöbörből vödörbe kerültek: 1920 nyarától folyamatosan napirenden szerepelt a főiskolák számának korlátozása a parlament ülésein. Egyes képviselők a numerus clausus törvényjavaslata - amely szerintük „az intelligencia megvédését célozza”és nem irányul felekezetek ellen - védelmében felhozták, hogy „a főiskolákban az utóbbi időkben annyi volt a hallgató, amennyit a főiskolák célja nem enged meg”, továbbá „nem szabad szellemi proletárokat nevelni”, illetve „...a zsidók túlnyomó számban lepték el az egyetemet.”32 A hírhedtté vált javaslat törvényerőre emelkedése is közvetve csapást jelentett a jogakadémiák számára: részben izraelita hitű hallgatóik, részben az egyetemi oktatás kormányzati preferálása miatt valóban megindultak 1922-től a tárgyalások a jogakadémiai rendszer megszüntetésére, mivel a jogászképzést a kormány elképzelései szerint kizárólag az egyetemek végeznék. Ekkor már az a Klebelsberg Kunó állt a VKM élén, aki egyetemi éveiben Gergely György szőkébb baráti köréhez tartozott.33 Ennek ellenére az ő minisztersége idején számolták fel a sárospataki állandó és a hódmezővásárhelyi menekült jogakadémiát. 30 A Hmvhelyi Ref. Egyh. Presb. ir. 2/1921. (I. 22.) 31 GERGELY György 1922/a. 11. p. 32 VRU 1920. szept. 3. 3. p. Legújabb. A mai Nemzetgyűlés 33 Gergely György élettörténete. In: Zilahi Gergely György dr. emléke 8-9. p. 175
