A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája

Gergely György a Nagybányán tett érettségi vizsgát követően a Budapesti Egyetem jogi karára iratkozott be, később Kolozsvárott tanult, ahol tanárai közül Schneller István, Márki Sándor és Szádeczky-Kardoss Lajos előadásait hallgatta szívesen. Mint az egyetemi ifjúság egyik vezére, számos kulturális rendezvényt szervezett: 1848/49-es irodalmi estek, hangversenyek, tudományos diákönképzőkörök, országos diákszövetség és nemzetközi diákkongresszus programjai. Számos diáktársával kötött barátságot, például Klebelsberg Kunó későbbi kultusz- miniszterrel, Chorin Ferenc későbbi iparmágnással, Molnár Ferenccel, a leendő világhírű íróval, vagy éppen Kunfi Zsigmonddal, „aki akkor még református volt, és Petőfi hazafias költészetéről értekezett”. A politikába is bekapcsolódott: ellenezte az antiszemitizmust, illetve a nemzetiségekkel kapcsolatban engedékenyebb kormányzati politikát sürgetett.

Édesapja 1899. augusztus 17-ei halálát követően Gergely Györgynek kellett édesanyjáról gondoskodnia. Előbb járásbírósági gyakornok, majd aljegyző Nagybányán, de Máramarosszigetre történő költözése után a város törvényszéki jegyzője. A helyi jogakadémiára szentpéteri Kun Béla jogtanár indítványára került. 1900 októberében elhunyt viski Krüzselyi Bálint, és az akadémiának helyet adó líceum igazgatótanácsa az ilyenkor szokásos pályáztatás mellőzésével felszólította Gergelyt, hogy foglalja el helyettesítőként Krüzselyi katedráját. Doktori diplomáját a kolozsvári egyetemen - miután itt végezte el a szükséges vizsgákat - kapta meg 1902-ben, Az eskü, mint a bíráskodás kisegítő eszköze címen beadott értekezése alapján. Tanári székfoglalójában a római jog tanításának új irányáról értekezett. Az első években a római jogot oktatta a hallgatók számára, 1905-től egyházjogot, valamint jogtörténetet adott elő. Tanári tevékenysége mellett tanártársaival, szentpéteri Kun Bélával és Rácz Bélával szerkesztette a Máramaros című hírlapot. Az Országos Református Tanáregyesület tagjaként cikkeket, tanulmányokat tett közzé. Részt vett és aktív tevékenységet fejtett ki az egyesület vándorgyűlésein, például az 1908. április 22-én és 23-án, Hódmezővásárhelyen tartott konferencián. Kristóf György tanulmányutakról szóló előadása kapcsán javasolta, hogy az oktatási intézmények is hozzanak áldozatot a külföldi tanulmányúton lévő kolléga helyettesítése érdekében. A szigeti jogakadémián a helyettesítéseket díjtalanul végzik a tanárok.15

15 A közgyűlés jegyzőkönyve. In: Az Országos Református Tanáregyesület évkönyve az 1908-1909-ik tanévre. Szerk.: S. SZABÓ József. Debrecen, 1908. (továbbiakban: Tanáregyesületi évkönyv 1908) 38-39. p.

168