A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Emlékezés Kamocsay Gáborra, a bolgárkertészet vásárhelyi meghonosítójára

bérbeadó számára.8 A városi tanáccsal kötött megállapodás nyomán 1913 tél végétől, tavasz elejétől kezdetét vette a zöldségtermesztéshez szükséges műszaki felszerelések munkába állítása és maga a termelés.

Tapasztalatairól, elképzeléseiről a Gazdasági Egyesületben 1913. február 15-én tartott előadást. A legnagyobb problémát abban látta, hogy a magyar gazdálkodók legfeljebb saját és családjuk szükségleteit kielégítő mennyiségben termeltek zöldségféléket, azért, hogy ne kelljen azért kimenniük a piacra. Az országot érintő probléma, hogy külföldről sok olyan zöldségfélét importált, melyet itthon is meg lehetett volna termelni. A környező települések (Makó, Szatymaz, Csanád, Kistelek) is Vásárhely ellátói a zöldségféléket illetően. A kiadások növelése mellett, és lehetőleg helyett, növelni kell a vásárhelyi gazdák bevételeit, és erre a zöldségtermesztés az egyik megfelelő módszer. A zöldségtermelést szerinte - legalábbis Vásárhelyen és környékén - szinte kizárólag a „hangyaszorgalmú” bolgárkertészek végezték, akik a Balkán-háborúk miatt visszatértek szülőföldjükre. A bolgár rendszerű kertészet Bodzáson történő felállítását a városi tanács is támogatta, amely azt jelentette, hogy tököt, káposztát vagy paprikát is lehet vásárolni ezentúl a város piacain. A nagyobb mértékű zöldségfogyasztás - és értelemszerűen kevesebb húsfogyasztás - a magas húsárakkal szemben megtakarítást jelenthet a családok számára.

Fontos szempontként említi, hogy a fiú- és leánygyermekeket is meg kell tanítani a zöldségtermelésre, és ennek jegyében gyakorlókerteket kell kialakítani a külterületi iskolák mellett. A zöldségtermelést is vállaló gazdaságokban hozzáértő, és főleg fogékony, szorgalmas munkaerőt kell alkalmazni, elsősorban a kisbirtokos családtagok vagy az éves cselédek köréből. A zöldségtermesztés nem nehéz munka, azonban munkaigényes, de a munkafolyamatot gyorsan meg lehet tanulni - nemcsak férfiaknak, hanem az asszonyoknak is -, és így a termelés rutinmunkává válik. A nagyüzemi zöldségtermelés a külkereskedelem számára is lehetőségeket jelent Kamocsay szerint. A zöldségfélék tiszta hozama legalább háromszorosa a búza hozamának.

Különösen a zöldborsó termesztését ajánlja, mert a talaj termőrétegét nem aknázzák ki ezzel a termelők, hasznos takarmánynövény, valamint helyére muhart és csalamádét is lehet vetni, amelyek szintén fontos takarmánynövények. A zöldborsót - más zöldségfélékkel egyetemben - konzerv formájában lehet exportálni.

8CSML HL Hmvhely VT ir. II. 1346/1913 - 1704/1913.

121