A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Hódmezővásárhely-Újváros történeti, földrajzi és gazdasági áttekintése
A templom alapjának helyét Bodnár Béla szerint úgy lehet meghatározni, hogy a Tuhutum utca folytatásaként az előttünk lévő térképen a tómeder felé húzunk egy egyenes vonalat, a másik egyenest pedig a vasúti bakterháztól kiindulva húzzuk meg úgy, hogy a két egyenes metssze egymást.17 A metszéspont tájékán a tómederben található a középkori Hódi templom alapja. A tudomány és technika fejlettsége ma már lehetővé teszi, hogy e témában is pontos adatokat kapjunk. A National Geographic című folyóirat Régészet - ásónyom nélkül című cikke szerint talajradarral a földben rejtőzködő objektumokat meg lehet találni. A templom alapjának helyét belátható időn belül meg tudják majd a régészek határozni.18 A vészterhes 16. századvég után csendesebb lett a vidék. A földesurak Borsod megyébe menekültek, a törökök eltakarodtak, hogy időnként megjelenve beszedjék az adókat. A viszonylagos szabadság hírére a környező vidékről megindultak a betelepülők, de az elpusztult falvak életben maradt lakossága is nálunk keresett menedéket. A Tisza füzesei jó búvóhelynek ígérkeztek az esetleges újabb török támadás ellen. A betelepülőkről Szeremlei Sámuel monográfiájának 5. kötetében találhatunk adatokat, ahol a családok történetével foglalkozva leírja, kik mikor és honnan jöttek hozzánk. Hód falu sem települt újra, mert a sík terepen védhetetlen lett volna lakossága és javai. A török idők kezdetén új eszme, a reformáció kezdett elterjedni a lakosság körében. Az embereket kísértette az öldöklés emléke, féltek a jelentől, féltek a jövőtől. A reformáción belül a kálvinizmus liturgiájának puritanizmusa, hittételeinek emberközeli volta megérintette a lelkeket. A gyakori házi istentiszteletek, a gyülekezeten belüli összetartozás és az egymásra utaltság érzését váltotta ki. Egymás közelségében könnyebben birkóztak meg a nehézségekkel. A reformációt a kor emelte felszínre. 1567-ben a debreceni zsinaton alakult meg a református egyház két külön ága Kálvin János francia származású tudós prédikátor hittételei alapján.19 Ez még nem jelentette azt, hogy a református egyházat el is ismerték, erre jóval később került sor. Addig híveinek hosszas vallásüldöztetésen kellett keresztülmenniük. (Az 1848. évi áprilisi törvények biztosították a szabad vallásgyakorlatot.)20 A török kiűzésének évtizedes harcai idején 1693-ban a vásárhelyi lakosság Kiskunhalasra menekült, s csak hét év múlva tért vissza. Halas református város lévén, lakosaink hitéletének alakításában bizonyára befolyással bírtak a helyiek. Városunk később a legnagyobb református városok közé emelkedett. Gróf Károlyi Sándor, az új földesúr ezt elő is segítette azzal, hogy védelmébe vette a 18. század elején eleinket. Ennek gyakorlati okai is voltak, szüksége volt minden munkáskézre uradalmában. 17 BODNÁR Béla 1983. 71. 18 National Geographic, 2015. okt. 17. 19 http://www.reformatusegyhaz.hu 108
