A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: Törvényhatósági választás Hódmezővásárhelyen 1934-ben
zoló választmány - a szociáldemokrata győzelembe belenyugodni nem tudó főispán javaslatára - hivatalból vizsgálatot indított. A kivizsgálás azt volt hivatott eldönteni, hogy a voksoláskor használt szavazólapok alakja vagy nyomtatása felismerhetővé tette-e a választó- polgár pártállását, s ezáltal sérült-e a szavazás titkossága. A fóispán a választások előtt két szavazatszedő küldöttség elnökét ebben a választókerületben is elmozdította, de a vizsgálat erre nem terjedt ki. A nyomozással ugyancsak Lázár Béla tiszteletbeli főügyészt bízták meg, aki először a szociáldemokrata jelöltek választójogát, valamint választhatóságát vizsgálta meg, majd a szavazólapok felett tartott szemlét. A Gazdablokk bizalmi egyéneinek tanúvallomásai szerint a választási procedúra során nem voltak szabálytalanságok. A szavazatszedő küldöttségek tagjai sem számoltak be törvénytelenségekről, mindössze azt jegyezték meg, hogy az MSZDP által osztogatott szavazólapokon a nevek vastagabb betűkkel voltak szedve a szokásosnál. 1935. júliusi ülésén az igazoló választmány a vizsgálat eredményének ismeretében kimondta, hogy kisebb szabálytalanságok ugyan előfordultak, ezek azonban nem befolyásolták a szavazás végeredményét, így igazolta a szociáldemokrata jelöltek mandátumait.27 A negyedik választókerületben nem volt felszólalás vagy hivatalból elrendelt vizsgálat, ezért a mandátumokat már az 1935 tavaszán megtartott igazoló választmányi ülésen jóváhagyták. Az ötödik választókerületben, a tizenegyedik választókerületben a Gazdablokk jelöltjeként indult Laub János petíciójára az igazoló választmány a következő kérdésekben rendelt el vizsgálatot: A választópolgárok valóban csak a Bell-párt és az MSZDP korteseinek gyűrűjén keresztül tudtak a szavazóhelyiségbe belépni, valamint, hogy Büchler József szociáldemokrata országgyűlési képviselő tettlegességre buzdította-e a szociáldemokrata korteseket. Továbbá, hogy az MSZDP szavazólapjain a nyomtatás átlátszott-e a cédulák hátlapjára. A hatodik választókerületben a Gazdablokkot képviselő Szabó Sándor és társai ugyancsak a szociáldemokraták átütő nyomtatású szavazólapjai miatt emeltek kifogást. (A mellékelt szavazólap alapján valóban így volt). Ebből pedig - szólt az érvelés - a szociáldemokrata bizalmi egyének ellenőrizni tudták, hogy a választók melyik listára szavaztak. Az ötödik és a hatodik választókerületben a vizsgálat arra is választ keresett, hogy a Kéthly Anna szociáldemokrata országgyűlési képviselő kiadásában - a panasszal élők szerint törvénytelenül - terjesztett „Tisztelt Polgártársunk” című röplap tartalma valóban személyes sértéseket tartalmazott-e a Gazdablokk jelöltjeire. Az igazoló választmány - a vizsgálóbiztos tanú- vallomásokon alapuló, és a választások eredményét helybenhagyni javasoló állásfoglalása ellenére - a szavazólapok átütő nyomtatására, és a választási ellenfelet lejárató röpcédulákra hivatkozva 1935 nyarán mindkét választókerület választási eredményét megsemmisítette. A szociáldemokrata Takács Ferenc az ötödik, Papp Lajos pedig a hatodik választókerület eredményének megsemmisítése miatt fellebbezést adott be a közigazgatási bíróságnak. Beadványukban azzal érveltek, hogy a szavazólapok borítékba tételét korábban éppen az MSZDP javasolta, azért, hogy a titkosság elve ne sérüljön, amit a polgármester engedélyezett, de rendelkezését a főispán felülbírálta. A következő észrevételük az volt, hogy a szavazólapokat a főjegyzői hivatal bocsátotta a párt rendelkezésére, a nyomdafesték átütéséért pedig nem felelősek. A közigazgatási bíróság csaknem öt évvel a választások után, 1939 májusában hozta meg jogerős döntését: mindkét választókerületben érvényesnek mondta ki az eredményt. Indoklásában megállapította, hogy csupán szórványosan voltak átlátszók a szórólapok, valamint emlékeztetett arra, hogy éppen az MSZDP volt az a párt, amely borí27Uo. 5/1935., 21/1935., 28/1935., 46/1935. 158
