A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely

ja.”24 A beruházási programot a kórház bővítésével tervezték megkezdeni, de késett a tervek minisztériumi jóváhagyása. Az áprilisi híradás pedig azt panaszolta, hogy nincs elég tégla, s nem lehet kapni más téglagyárakban sem.25 De az igazsághoz tartozik, hogy a fővárosi lapban felsoroltaknál lényegesen több vidéki város részesült a két kölcsönből: az elsőből 33, a másodikból pedig 39 város.26

A városi bérház tervét az 1927. júliusi közgyűlés fogadta el. A kétemeletes bérpalota földszintjén üzlet- és irodahelyiségek kaptak helyet, a két emeleten pedig 6-6 lakás, ebből kettő 4 szobás, a többi 3 szobás.27 Az építéshez decemberben fogtak hozzá, és a lakók 1928. augusztus 1-jén költözhettek be. Az építésnél 150 ezer P-t takarítottak meg, amiből a városi közgyűlés 1929-ben a strandfürdő felépítése mellett döntött, ez ellen a szakminisztériumok és a Speyer-bankház sem emelt kifogást. A tervek szerint 220 ezer P-s beruházáshoz a város még felvett 70 ezer P bankhitelt. Az építkezés húsvét után kezdődött el, és egy júliusi vasárnap ünnepélyesen megnyitották az új létesítményt.28

A kölcsönből a kórház kétemeletes főépületét egy teljes emelettel bővítették, bővülhetett a szemészeti épület is, és a Zrínyi utca felől egy teljesen új, háromemeletes kórházi épületet emeltek, amelyet 1928. augusztus 1-jén adtak át. A utcák kiburkolására előirányzott 713 ezer P előreláthatólag szerint 7-9 km utca kövezéséhez nyújthatott fedezetet. 1929-ben a város egész területén befejeződött a kölcsön terhére elhatározott kövezési program.29 1925 és 1933 között közel 45 km út épült ki a határban, nagy részben a külföldi kölcsön révén.

Gróf Berchtold Lipótnak a város derekegyházi legelőjével határos 420 kishold területű, eladásra felkínált legelőjének megvásárlása az uradalom magas követelése miatt nem sikerült.30 A sajtó értesülése szerint Endrey Béla főjegyző előterjesztést kívánt tenni, mi szerint a tervezett kőszínház létesítéséhez meg lehetne vásárolni a telket, miután a város a jóval olcsóbb szigeti legelőt fogja megvásárolni.31 A legelő vételére felhasználni tervezett összegből végül báró Pireth de Bihain Lajosnétól 16 kishold földet vásároltak a városi téglagyár részére.32

A dollárkölcsön maradékából 1933. szeptemberben megkezdték a Rárósi út folytatólagos kiburkolását. Az útszakaszt október elején adták át a forgalomnak, ekkor 1500 métert láttak el makadámburkolattal, a városi nagytanya bejárójáig.33

A 600 ezer dolláros, azaz 3 millió aranykoronás, de a 11%-os árfolyamveszteség leszámítolásával tulajdonképpen csak 2 millió 670 ezer aranykoronás Speyer-kölcsön elszámolását 1934. májusban ejtette meg a város, immár pengőben. E szerint kézhez kapott a város 3 067 409,32 P-t. Bérházépítésre fordított 435 706,86, kórházépítésre (a házipénztár terhére) 811 333,42, kórházépítésre (a kórházpénztár terhére) 158 627,54, belterületi utak

24 VRÚ, 1927. ápr. 23.

25 VRÚ, 1927. jan. 12., ápr. 3.

26 BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. Budapest, 1961. 398.

27 HL Th. Biz. kgy. jkv. 434/1927.

28 VRÚ, 1929. márc. 28., júl. 16.

29 VRÚ, 1929. júl. 7.

30 Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének évi jelentése az 1926-ik évről. Hódmezővásárhely, 1927. 19.

31 VRÚ, 1927. aug. 24.

32 HL Hódmezővásárhely város költségvetéseinek és zárszámadásainak levéltári gyűjteménye. 1941. évi költségvetés.

33 VRÚ, 1933. szept. 8., okt. 6.

95