A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely
MAKÓ IMRE A SPEYER-KÖLCSÖN ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A kölcsön felvétele és felhasználása A háborút, a forradalmakat és az idegen megszállást követően a gazdaságilag megroppant, Trianon által is sújtott Magyarországon az elszegényedett állam nem volt képes megfelelően finanszírozni a városok gazdálkodását. A húszas évek közepén a szűkös helyi forrásokat kiegészítő külföldi kölcsönök felvételével nyílt lehetőség némi városfejlesztésre.1 A pénzügyi kormány tárgyalásokat folytatott a vidéki városok hitelszükségletének kielégítése érdekében, majd 1925. június 30-án értekezletet tartott, amelyen Budapest kivételével valamennyi törvényhatósági joggal bíró és rendezett tanácsú város képviseltette magát. A pénzügyminiszter előadta, hogy miután a városoknak külföldi kölcsön megszerzése iránt folytatott tárgyalásai nem hoztak eredményt, a tárgyalások vezetését a minisztérium vette kezébe, és sikerült a városok részére 10 millió dolláros kölcsönt lekötni. (A sajtó értesülése szerint különböző közvetítők zavarták a komoly tárgyalások lezárását, végül az illetékes tényezők kívánságára megszakadt egyes városok kölcsöntárgyalása.).1 2 3 Egy-egy város annyi kölcsönt kaphat, mint amennyi annuitását (törlesztő részletét) a lekötött jövedelmének fele része fedezi, és továbbá alapelvként határozták meg, hogy a kölcsön legalább háromnegyed része biztosan jövedelmező beruházásra fordítandó. A miniszter előadta, hogy a kölcsönnyújtás feltételei azonosak népszövetség által nyújtott állami kölcsönével, súlyosak, de a győztes államok nehezebb feltételek mellett vettek fel kölcsönt. Az egyes városok köl- csönének összegét a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg, az évi kamatra és törlesztési részletre a forgalmi adó és az általános kereseti adó jövedelemnek kétszeres fedezetet kell nyújtani. Mihelyst a városok határozatai a kormányhoz beérkeznek, az egyesített városi kötvénykölcsönről már kész törvényjavaslatot beterjesztik a nemzetgyűléshez. ’ A kölcsön felvétele kérdésében július 5-én dr. Soós István polgármester elnökletével értekezletet tartottak a vásárhelyi városházán. A föszámvevő jelezte, hogy a kijelölt adónemekből lekötendő jövedelem figyelembevételével a város 1 millió 300 ezer aranykoronát tudna felvenni. A polgármester ismertette az újabban vett értesítést, miszerint a kölcsönt - szemben a korábban kikötött, kedvezőtlenebb 10 évvel - már 5 év múlva vissza lehetne fizetni 2%-os és 7 év múlva 1%-os sztomódíj mellett. Emlékeztetett arra, hogy a kölcsönt elsősorban a törlesztésre megfelelő jövedelmet biztosító beruházásokra lehetne igénybe venni. Borbás Sándor bankigazgató arra Dr. Soós István 1 Törvénnyel kívánják a városfejlődést elősegíteni = Múlt-Kor, 2004. szept. 13. 2 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1925. júl. 2. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára Hódmezővásárhely (a továbbiakban: HL) Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: Tan. ir.) II. 2504/1925. 83
