A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Mauritz Béla mineralógus életútja és hódmezővásárhelyi kötődése

A hódmezővásárhelyi kapcsolat Amikor Baksa Lajos, Hódmezővásárhely egykori polgármestere a fővárosba ke­rült, minden bizonnyal akkor találkozott családja Mauritz Bélával, aki azután Teréz nevű lányát feleségül vette. Ők Margit és Miklós nevű gyermeküket nevelték fel, akik később külföldön, Svájcban és Ausztráliában találták meg élethivatásukat. Az apa Baksa Mihály (1819-1892) szűcsmester, gazdálkodó, 1870-től megválasz­tott városi képviselő és második felesége, Széli Terézia (1835-1911) hódmezővásárhelyi lakása a Bajcsy-Zsilinszky (korábban a Kállay) utca 26-28. sz. ház volt, amelyet 1873-ban építtettek. A ház egykori és jelenlegi kialakítását nagy részletességgel leírva találjuk a vá­sárhelyi későromantikus építészeti emlékek között (Balog G. 2008). Baksa Lajos 1856-ban Hódmezővásárhelyen született, majd ügyvéd Temesvárott. Hódmezővásárhelyen az országgyűlési képviselőválasztás előtt, 1892. január 20-án hívták össze a városi tisztújító közgyűlést. Ekkor Kristó Lajos polgármester és a tisztikar lemondott, mert hatéves mandátuma lejárt. A választást nagymértékben befolyá­solhatta működésük idején a városnál a súlyos Adamovics- és a Vígh- Vörös-féle sikkasztás. A közgyűlés dr. Baksa Lajos vásárhelyi születésű, temesvári gyakorló ügyvédet választotta polgármesterré, aki már hat évvel korábban is - ugyancsak Endrey Gyula képviselő támo­gatásával - pályázott a polgármesteri tisztségre. Az 1890-es évekre a közgyűlésben is meg­erősödött függetlenségi párt Baksa megválasztásával a város igazgatására a korábbinál nagyobb befolyást gyakorolhatott. 1892 és 1898 között Hódmezővásárhely polgármester­ének nevéhez fűződik a városháza, az újgimnázium építése (Emyei, Bányai 1897/98) és a Szántó Kovács János-féle zendülés (Bíró 1955). Hódmezővásárhelyen 1882-ben nősülés végett tartózkodik: feleségül veszi a szerb származású Dósics Alexandrát és négy leánygyermeket (Mária, Teréz, Margit, Erzsébet) neveltek fel. 1898 után ismét ügyvéd, majd Szeged rendőrkapitánya, legutoljára pedig a fővárosban 1907 végétől haláláig tagja volt a református egyház egyetemes kon ven tjének. Eszerint csak alig néhány évig éltek Szegeden, és rövidesen, Budapestre költözésük után ismerte meg egymást a két család. Baksa Lajos 1916. november 2-án hosszú szenvedés után fiatalon, 61. életévében halt meg a fővárosban és akkor még az Abonyi u. 21. sz. alatti lakásán ravatalozták fel. 1916. november 5-én a Kerepesi úti (Fiumei úti) temetőben temet­ték el, majd 1939-ben Hódmezővásárhelyen a Dilinka-temetőben lévő családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Köszönet Hálásan köszönöm a sok értékes szakmai és kiegészítő adatot munkám megírásá­hoz Papp Gábor fömuzeológusnak, Tóth Erzsébet muzeológusnak, Nagy Béla professzor­nak, dr. Csókán Péter vegyészmérnöknek, Kánási Szabolcs levéltárosnak és Tóth Sándor szobrászművésznek. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom