A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Mauritz Béla mineralógus életútja és hódmezővásárhelyi kötődése
Mauritz Béla (középen) baráti társaságban (a szerző gyűjtése) Nagy lehetősége volt a tanulmányokban kiemelkedőket ösztöndíjban, anyagierkölcsi segítségben részesíteni az Országos Ösztöndíjtanács elnöki tisztsége révén. Kutatói és tanári munkájának eredményességéhez az Országos Természettudományi Tanács igazgatói munkaköre, 1944-1945-ben pedig elnöki tisztsége is nagymértékben hozzájárult. Az Országos Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsi tagja, az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság alelnöke, az Országos Felsőoktatási Tanács elnökségi tagja, MNM Tanácsa tagja, Pénzügyminisztériumi Geológiai Tanácsadó Bizottsági tag, a Magyar- Német Társaság igazgatói tanácsi tagja. Munkásságát 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia jutalomban részesítette, a Signum Laudist és 1935-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg (Papp 2002). Mauritz Béla egykori hallgatóinak megmaradt egyetemi jegyzeteit kézbe véve, nemcsak a jegyzet-készítőkről kapunk képet, hanem az oktató kitünően felépített előadásáról is. Az 1927-28-as években készült jegyzeteket ifj. Noszky Jenő (1909-1970) a kristálytani és Zólyomi Bálint (1908-1997) a kőzettani előadásról készítette, és ezek olyan színvonalasak tartalmilag és formailag, hogy öröm volt kézbe venni és csak sajnálni lehet, hogy ma már ilyen kiállítású jegyzet készítésére nincs lehetőség (Nagy 2008). A tudós és a kiváló oktató ismertsége túlterjedt a főváros határain. Ezt bizonyította egy Hatvanból érkezett levél, amelyben a Hatvani Vegyipari Technikum tanulói 1953-ban azzal a kéréssel fordultak Mauritz Béla professzorhoz, hogy egy aláírással ellátott fényképet és életrajzot küldjön nekik, mert szeretnék kitenni a többi tudós mellé és rájuk tekintve ezzel a tanulásukban biztató segítséget kaphatnak (Mauritz B. 90. MTM 1953). Az utolsó 20 év kutatómunkája Mivel 1949 végén meg kellett válnia az egyetemi katedrától Vadász Elemér geológus professzor jóvoltából, akkor, mint geológus a Magyar Állami Földtani Intézetben kapott kutatásra lehetőséget. Ez bizonyos törést jelentett életében, de erős lelkűidéből fakadt, hogy nem veszítette el munkakedvét és kutatását, oktatását tovább folytatta. Az itt töltött 33
