A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
ADATTÁR - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei 6. T-Z
ben avatták fel az új épületet, az iskola Zalka Máté nevét vette fel. A régi épület 1975 és 1988 között a tanyai tanulók kollégiuma. Az intézmény 2007-ben Varga Tamás nevét vette fel. - Varga Tamás (*Kunszentmiklós, 1919 fBp., 1987) tanár, kandidátus. Németh László Cseresnyés című színdarabjának jövedelmét ajánlotta fel az otthon javára. Zalka Máté (Franki Béla) (*Matolcs, 1896 fHuesca, 1937) író, Lukács tábornok néven vett részt a spanyol polgárháborúban. 2011. VARGA UTCAÖregkishomokon (2007). - Az utca egy családról vagy a foglalkozásról kapta a nevét. 2012. VÁRI MIHÁL YZUGA Zsákutca Tarjánban a Kígyó utca környékén (1850). 2013. VARJÚ UTCA ->■ VAJDA UTCA 2014. VARNYÚ UTCA —» VAJDA UTCA 2015. VÁROSHÁZ TÉR -> KOSSUTH TÉR 2016. VÁROSHÁZ UTCA Védett utcanév. A Kossuth teret és a Hősök terét köti össze. 1850: Nagymészárszék utca; 1888: Szegedi utca; 1915-1918: Vilmos császár út; 1918: Szegedi utca; 1919-1930: Vilmos császár út; 1931-1945: Horthy Miklós utca; 1970: Városház utca. — Vitéz Horthy Miklós (*Kenderes, 1868 fEstoril, 1957) Magyarország kormányzója. II. Vilmos (*Potsdam, 1859 fDoom, 1941) német császár. 2017. VAROSHAZA (1) Az első városháza 1763-ban épült az Otemplom, a lelkészlak és a Nagyiskola közelében, közel a tóparthoz. Építője Kurz József. 1802-ban két új szobát és két kapuoszlopot épített Jemrich Imre. 1820-ben a szekérmesteri és a kapitányi házakkal együtt már hét szobából állt. Az udvaron álló emeletes tömlöcház 1813-ban épült, 12 töm- löc volt benne. Az épület 1829-ben leégett. - Kurz József makói kőművesmester. Jemrich Imre kőműves pallér. 2018. VAROSHAZA (2) Kossuth tér. A tizenegy hivatali szobával rendelkező földszintes régi városháza a Főtér közepén, a mai Alföldi Galéria előtt épült 1834-ben. Tervezője Nepper György, építőiJaurnik Miklós és Mitza József. Ebben a hivatali szobák száma 11 volt. A mai székház építésekor bontották le. — Nepper György és Jaurnik Miklós kőműves- mesterek. Mitza József ácsmester. 2019. VÁROSHÁZA (3) Kossuth tér 1. Műemlék (2005). A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1890. április 6-án döntött egy új városháza építéséről, annak helyéül a gimnázium vonalát jelölte meg. A kiírt pályázatra tíz pályamunka érkezett. Az első díjat a Pátria jeligéjű, Ybl Lajos építész által készített pályamű nyerte el. A kivitelezési munkákat Kovács Sándor, Kruzslicz Péter, ifj. Kovács János és Zvara János társvállalkozók végezték. Az építkezést Ybl helyettese, Janicsek József építész felügyelte. Az ünnepélyes alapkőletételre 1892. április 12-én került sor, amikor is emlékiratot helyeztek el a talapzatban, amelyben a város adatait, rövid történetét és az építés körülményeit írták le. Az építkezést 1893. augusztus 2-án fejezték be, és október 15-én kezdődött meg a beköltözés. A zárókőbe helyezték el az alapkőbe letett emlékirat másolatát, valamint a városra vonatkozó különböző adatokat. Ugyanekkor kezdték meg a régi székház lebontását. A harangot a Walser-öntöde készítette. Az előcsarnokban márványtáblákon olvasható az építés dátuma, valamint a király, a miniszterelnök, a főispán és az építtető polgármester neve. Külön emléktáblát kapott a tervező Ybl Lajos. A város leghangsúlyosabb épületét (a torony magassága 57 méter) ünnepi díszközgyűlés keretében 1894. január 18-án avatták fel. Az avatás után három hónappal itt tört ki a Szántó Kovács János-féle zendülés. 1895 márciusában a díszteremben 314
