A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Mauritz Béla mineralógus életútja és hódmezővásárhelyi kötődése

kibélelő zeolitok vizsgálatára. Ezután a Lóczy-féle Balaton-monográfiában közölteket fe­lülvizsgálja, a tévesen leírtakat, ismertetéseket helyesbíti. Munkája átfogta a Kab-hegytől kezdve az összes bazalt-hegyet, de még a Nagysomlót és a Sághegyet is magába foglalta. Ehhez a nagy munkához két elismert kutató, H. F. Harwood és L. S. Theobald megbízható elemzéseit is igénybe vette. Schafarzik Ferenc professzor felkérésére együtt járták be a krassó-szörényi gabbró tömzs területét és a Juc-pataki gabbró üregeiből gazdag zeolit-társulás került elő. A Velen­cei-hegység nadapi andezit fejtőből a ritka laumontit, levyn és több más zeolit ásványt is leírt már a 20. század első évtizedében. A fdlipszit, analcim, chabazit, nátrolit ismertetése, a nagyon ritka karbonát-szulfát-szilikát összetételű thaumasit-féleség felismerése és elemzése ugyancsak nevéhez fűződik. Újszerű volt a badacsonytördemici leucit, Celldömölkön a sághegyi bazalt vizsgálata közben egy különleges ásványegyüttest: plagioklász kristályt ilmenit beépüléssel talált. Nem csak a zeolit-féleségek érdekelték, de a perkupái kutatás során létesített akna 45 m-éből előkerült glauberit kristályokat is vizsgálata és feltételezte, hogy ezek elérhetik a 15 cm-es nagyságot is. A tufakőzetek problémái és a kisvarsányi meteorithullás vizsgálata is szerepel munkái között. Badacsonyban ugyancsak a bazaltban amfibol magon hipersztén fennőtt kristályait ismerte fel. Nehéz lenne egy rövid megemlékezés keretében minden munkájáról beszámolni olyan széles körű és nagy mennyiségű vizsgálati, kutatási eredmény fűződik nevéhez, hogy azt egy monográfia tudná csak esetleg átfogni. Amikor megindult a nagy felfedezés: a kristályos anyagszerkezet műszeres röntgenanalitikai kutatásának alkalmazása, akkor gon­doskodott róla, hogy egyik tehetséges tanítványa, Reichert Róbert (1901-1937) ösztöndíjjal külföldön sajátítsa el a módszert, hogy a hazai oktatásba is be lehessen építeni. Az itthon és külföldön megjelent munkájában közölt magyar kutatási eredménye­kért nagy elismerést kapott, amit a több külföldi egyesület tiszteleti tagsága és a háború befejezése után számos országból érkezett elismerés is bizonyította. Vitathatatlan, hogy olyan kiemelkedő szerepe volt e tudomány hazai meghonosításában és fejlesztésében, hogy tudománytörténetileg kiemelkedő hely illeti meg. Mauritz Bélától kapta a nagy segítséget a nála jó pár évvel fiatalabb Vendl Aladár (1886-1971), a tekintélyes műegyetemi tanár is, aki a Földtani Társulat elnöki székében őt követte. Első jelentős könyve a Schmidt Sándor (1855-1904) kéziratos hagyatékának át­dolgozása a „Kristálytan története” címen 1911-ben a Természettudományi Társulat kiadá­sában jelent meg, majd a Természet Világa sorozatban a „Föld és a tenger” című több köte­tes sorozat III. kötete Mauritz Béla szerkesztésében, részben saját munkája (1939) hosszú ideig az egyetemi tananyag segédkönyveként szerepelt. Sürgető volt ekkor egy egyetemi tankönyv kiadása, ezért egy másik nagyszerű szakemberrel, Vendl Aladárral megírták a kétkötetes „Ásványtanit és 1942-től már mind a tudományegyetemi, mind a műszaki egyetemi hallgatók egy korszerű kiadványból ta­nulhattak. Ennek a második kötetét teljesen, az I. kötetből pedig a kristálytani részeket Mauritz Béla írta. A „Leíró kőzettan” is elkészült, de nem sikerült kiadatni, mivel 1952-ben az MTA Kiadónak elküldött munkából csak a magmás részt akarták kiadni. Válaszul a szerző közöl­te 1953-ban, hogy az átadott anyag egy teljes egészet alkot, részbeni megjelentetéséhez nem járul hozzá és ezért visszakérte a kéziratot (Mauritz Béla, 90. MTM 1952-1953). Sokirányú szakmai munkája mellett nehéz feladatot is vállalt, amikor több kortár­sáról emlékbeszéddel, megemlékezéssel, nekrológgal emlékezett meg. Koch Antalt, meste­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom