A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Mauritz Béla mineralógus életútja és hódmezővásárhelyi kötődése
tatott, majd Vidor Goldschmidt heidelbergi iskolájában krisztallográfiát tanult és közös munkájuk is megjelent. Ezután Lipcsében, Drezdában és végül Bécsben a Becke- laboratóriumban gyarapította tudását. Ez idő alatt elsajátította a kőzetelegyrészek vizsgálati módszereit és a vulkáni kőzetek kémiai elemzését. A legjelentősebb volt a sok hazahozott ismeretek között az Osann-, a Becke- és a Niggli-féle magmás kőzetszámítási módszerek, különösen az eruptív kőzetek osztályozásának és a magma differenciációs jelenségek ábrázolásának elsajátítása. Valósággal forradalmasította az addigi petrológiai tevékenységet és szemléletet. Ugyanakkor rendkívüli érdeme, hogy igyekezett a Kárpát-medence hegyvidéki kőzet-területeinek fehér foltjait vizsgálataival eltűntetni. Jóformán csak kizárólag a magmás és a kiömlési kőzetek vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Fontos feladatának tekintette az egyetemi Ásvány-Kőzettani Intézet elemző laboratóriumának helyreállítását és a felszerelés kiegészítését. Eközben Krenner József nem felejtkezett el az 1909-ben megjelent újabb kiváló munkájának, a Mátra-hegység eruptív kőzetei c. monográfiájának akadémiai bemutatásáról sem. A sokirányú kutatómunka Alig tért haza 28 évesen, amikor Krenner József és Koch Antal (1843-1927) professzor magántanári képesítésre terjesztette fel a tudományegyetemen kőzettan tárgykörből, ezután pedig Schafarzik Ferenc (1854—1927) professzor, a műegyetem tanára a Műegyetemen ajánlotta az "ércek teleptana’’ munkájából magántanárnak. O az első petrográíus a hazai egyetemen, akinek ez a képesítés megalapozta és meghatározta további életútját. Tovább növelte szakmai tekintélyét újabb munkájának, A ditrói „cancrinit”-nak Krenner professzor és A gyergyó-ditrói szienit-tömzs kémiai ismereteihez címűnek Franzenau Ágoston (1856-1919) által megejtett akadémiai bemutatása. A katedrát helyettesként 1913-ban átvette Krennertől, 1914-ben pedig rendkívüli professzorként vitte tovább és nem sokkal később kinevezett tanszékvezető lett. Közben ugyan egy rövid időre katonai szolgálatot kellett teljesítenie, de akkor a nyugdíjba vonult Krenner ./ózse/helyettesítette az egyetemen. A nagy tekintélyű és nagy tudású professzor 1910-ben Stokholmban a nemzetközi földtani kongresszuson tartott előadást az általa új, a danubitnak meghatározott és elnevezett kőzetről, amelyet Szentendre környékén talált. Krenner halála után Mauritz Béla újra vizsgálta ezt a kőzetet és kiderítette, hogy az egyszerű amfibol-hipersztén-andezit, tehát semmi újdonságot nem tartalmaz. Hogy a külföld is tudomást szerezzen a tévedésről, ugyanezt a közleményt 1922-ben a stuttgarti Zentralblatt für Mineralogie folyóiratban is leközölte. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent „A Mátra hegység eruptív kőzetei” c. monográfiája egyszerre ismertté tette személyét annál is inkább, mivel a mű akadémiai díjat is nyert. E nagy munka után számos új kőzetet, ásványt és új lelőhelyet határozott meg. Eredményei közé tartozik a ditroit korszerű besorolása az alkáli kőzetrendszerbe, vizsgálatai derítették ki az umpdarktit, a cancrinit elegyrész gazdag jelenlétét, illetve földpátpótló szerepét. Felismerte és leírta a halassági nátronal-aszkitot. Elkezdte az ország fehér foltjainak felszámolását és először a Mecsekben a vulkánitokat vizsgálta, azután a gyergyó-ditrói szienit tömzs, a Fruska Gora-i trachitos kőzet és a Báni-hegységi bazalt kutatása következett. Elsőként mutatta ki a trachidolerit feltöréseinek horizontális változásait. A kőzetelemzés neves angol képviselőjével, H. F. Harwood társszerzővel a mecseki és a ditrói foyaitos kőzetek magma-differenciációit mutatja be Koch Antal professzor előtti tisztelgésképpen. Jelentős munka következik ezután, amikor a Balaton-felvidék bazaltos kőzeteinek kutatásába mélyül el. Nagy hangsúlyt helyez ekkor a vulkánitok hólyag-üregeit 29
