A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

KITEKINTŐ - ZSEBŐK JÁNOS: Tiszaparti képek

sugárban hull kellemes csobogással a kövek közé. A fák sötét árnyékában lévő forrás körül a kirándulók kényelmére fapadok és asztalok foglalnak helyet. ...Estefelé, miután a Tisza forrás vizéből nagyokat ittunk, visszamentünk a menház- hoz, hol lovat béreltem a fáradt asszonyok számára, kik aztán felváltva lovagoltak lefelé a meredek úton. A szánandó állapotba jutott lovat természetesen a havasi őr vezette. ... Alkonyat után értünk vissza az absineczi gáthoz, hol a megrendelt friss vacsorát bekebelezvén, vígan kocsikáztunk visszafelé Kőrösmezőre. A föld alatt ...Mivel Kőrösmező és Máramarossziget közötti hegyvidéken a Tiszának számtalan esése van, folyása nagyon sebes, s így a ladikon való utazás teljesen lehetetlen, vonattal zónáztunk vissza a Tisza legszebb vonalán Máramaroszigetig. Itt számtalan patak, valamint a fehér Tisza és Visó egyesülésével már tetemesen kibővül a Tisza. ...Szigeten mindenekelőtt ladik után néztünk, de nem volt szerencsénk, mert az egész város területén csak két ladik volt, az sem eladó. E feletti bánatunkban kocsira ültünk, s áthajtattunk a Tisza jobb partján lévő Szlatinára. A falut egy dombos-völgyes felületen rendetlenül szétszórt, düledező, rongyos faviskók képezték. Ezek közül kiérve találjuk a Lajos-, Ferenc-, Kunigunda-sóaknákat, feljebb pedig a szlatinai sósfürdőt. ...A Kunigunda-aknát - mint az említettek legnagyobbikát - akartuk megnézni, de nem kaptunk rá engedélyt, mivel előtte való éjjel nagy falomlás történt benne. Lementünk hát a Ferenc-aknába. Kis szűk drótkötélen függő süllyesztőbe ültünk egy vezetővel. A jelző csengetésre elindultunk a forró felületről a föld gyomrának sötét hűvösébe. Vezetőnk lám- pácskája halvány fényt szórt az oldalfalak erős gerendázatára. A gerendák csak 10-15 mtr mélyen tartanak, azon alól a legszabályosabb sófalak között ereszkedtünk. Mintegy 80 méternyi utat tettünk már meg lefelé, midőn süllyesztőnk erős zökkenéssel egyszerre fen­nakadt. Felettünk és alattunk irtózatos magasság és mélység volt. ...Ijedt arcokkal mered­tünk itt egy kis szűk nyílás felé, melyben három bányamunkás vesztegelt. Ezek hanyagsá­gából keresztül fektetett deszkán akadtunk fenn. Szerencsére az ijedségen kívül egyéb ba­junk nem történt. Míg vezetőnk a hanyag munkásokat keményen dorgálta, addig azok ki­húzták a deszkát alólunk, s mi tovább haladtunk lefelé. ...Egyszerre csak elmaradt az egyik fal, s helyette egy roppant nagy és hosszú üreg felső részére jutottunk, melynek mélységes fenekén számtalan villamos ívlámpa világította meg gyéren az akna belsejét. ...A számtalan munkásmécs és a közöttük szerteszórt ívlám­pák egy lefordult éjjeli csillagos ég hatását keltették bennünk, melyen az óriási aknahajó középútja töltötte be a hajó szerepét. ...Nemsokára a bánya fenekén voltunk. A különböző hangú csákányok harmonikus pengése közepette jártuk össze az aknát, melynek üregei a legtisztább gótstilű épület belsejéhez hasonlíthatók. A középüreg 95 méter magas és körül­belül 200 méter hosszú. Felül csúcsívben végződik. .. .Ezen fóhajót mellékhajók keresztezik. A mellékhajókat elválasztó hatalmas só pillé­rek biztosítják a bányát az összeomlás ellen. A fohajó végén nagy ablak van, mely össze­köttetés gyanánt szolgál a Ferenc- és Lajos-akna között. A középhajó jobb oldalának egyik pillérénél kis kápolna van sóból faragva oltárral, hol a szegény bányász nép áhítattal könyö­rög Istentől áldást munkájára. ...Nehéz munkát végeznek ott a szegény bányászok, kiknek izzadt testét kiveri a sóvi­rág. Egész héten reggeltől estig félmeztelenül vágják a nagy só hasábokat, s nagyon 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom