A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Lapok Fiume (Rijeka) múltjából

A 4-5. századi Fiúméról nagyon kevés adat áll a kutatók rendelkezésére. Alarik (370 k - 410), a nyugati gótok királya, Illyriára és a Kvamerre is kiterjesztette fennhatóságát, s létrehozta a Keleti gót királyságot

A népvándorlás viharai nem kímélték Tersattikát. A határfalak, őrtanyák, űrállomások csak ideig-óráig tudtak dacolni az átvonuló martalóc hadakkal. A helység elpusztult, a Tersattika név átment a fellegvár (a castello) elnevezésére. A hegytetőn emelkedett Tersatto (Trsat) vára.

Fiume az Adriai-tenger ÉK-i csúcsán levő Kvarner-öböl partján terül el. A Libumi-Karszt-hegység déli lejtőjén épült föl.

A nyílt tengertől az előtte fekvő Krk (Veglia) és Cres (Cherso) szigetek úgy elzárják, hogy csak három tengerszoros biztosítja a nyílt vizekre a kihajózást, nevezetesen: 1. Krk és Cres között a Srednja vrata (Caisole). 2. Isztria és Cres között Vela vrata (Farasina). 3. Mala vrata (Maltempo).

A Recsina a hajdani Krajna (ma Szlovénia) területén ered, előbb D-nek folyt, majd DK-nek fordult mély bevágással, többszörös zúgóval tört utat magának a tenger felé, a vadregényes Recsina-völgyet alkotva. Alig 1 km-nyire a tengerparttól jobbról a bővizű Zv/r-forrás árját veszi föl, s innen fogva Fiumara nevet kapta. A mai térképeken a Fiumara a Mrtvi kánál melletti utat jelenti.

A város a Juli-Alpok folytatását képező Liburni-Karszt lábánál, a Fiumara alkotta hordalék-dombon kezdett kiépülni.

Horvátok és szerbek letelepedése

A rómaiak fokozatosan hatoltak be a Duna menti területekre. Augustus császár a birodalom határát a Dunáig kiterjesztette. Többek között leigázta a dalmata, a pannon és más törzseket. A japydok behódoltak. Pannónia superior létrehozásával a tersattikai őrhely elvesztette stratégiai jelentőségét. Kétségtelen, ha kevés is, de nyoma maradt a longobárd megszállásnak, s ugyancsak a hunok átvonulásának. Attila hun uralkodó 452-ben Aquileiát is bevette.

Justinianus (527-565) katonai intervenciójának útvonalába esett Tersattika. A bizánci fennhatóság később sem sokat változtatott az itt élők sorsán.

600 körül horvátok és szerbek elragadták a Kvamer és Dalmácia területét.5 Megkezdődött az elszlávosodás folyamata.

Az avaroknak és a frankoknak tulajdonítják Tersattika többszöri elpusztítását a népvándorlás időszakától. A krónikák feljegyezték, hogy 799-ben Nagy Károly hadai dúlták föl a tengerparti települést, majd a város romjaiból újra feltámadt. Az elszlávosodás ellenére még hosszú ideig őrizte a Mediterráneumra oly jellemző latinos kultúráját.

Nincs pontos adatunk arról, hogy Tersattikára igényt tartott-e a dalmáciai therma, a Keletrómai Birodalom katonai szervezete, azonban egészen biztos, hogy a bizánci fennhatóság után az aquileiai patriarcha hűbérbirtoka lett. Ettől kezdve a Tersattika helynév eltűnik. Fiume keresztény szokás szerint védőszentje után Vitopolis, majd a folyó után Flumen Sancti Viti, később olaszosan Fiume, szlávosan Rijeka név alatt fordul elő.6

5 MATTHEW, Donald: A középkori Európa atlasza. Budapest, 1989. 43.

6 KENEDI Géza: Fiume és kerülete = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, 1885-1902. 3. köt. Magyarország. Budapest, 1893. 565-604.; Adriai képek. Magyar útirajzok. Antológia. Vál. és összeáll. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2008.; BEKIC, Velid: Amate Fiume? Zagreb, 2007.

274