A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BUDAI CSABA: Egy házaspár Hódmezővásárhelyért

A második világháború után 1946-tól a kvéker humanitárius vallási mozgalomnak is tagja volt, amelyben hosszú időn át egyedül képviselte Magyarországot. Sok időt áldozott a kapcsolattartásra, levelezésre. Háza mindig nyitva állt a barátok, ismerősök előtt.

Amikor 1954-ben megalakult a városi zeneiskola a János téren, 50 növendékkel lépett be. Négy gyermekét korán megtanította zongorázni és a zene iránti szeretetet unokáiban is kibontakoztatta. Minden családi összejövetelen és karácsonykor kamarazene, közös muzsikálás hangjai töltötték meg a Budai-házat. Nyugdíjas korában is intenzíven foglalkozott német és angol nyelvtanítással. Nyelvvizsgára indulókat készítette fel, ő maga pedig szorgalmasan tanulta az eszperantó nyelvet.

Iszlay Magdolna 1994. április 22-én hunyt el az Erzsébet kórházban. Személyéről mindenképpen elmondható, hogy megtalálta helyét az életben.

Felhasznált forrásmunkák

Budai László (1965): Önéletrajz (MNL CSML HL Kézirattár 1425.)

Rátkai Ödön (1981): Budai László búcsúztatása Királyhegyi Ottilia (1984): Hely az életben

Felletár Béla (1994): A vásárhelyi zeneélet gyásza. Isten vele, Magdi néni! = Reggeli Délvilág, 1994. ápr. 28. 5.

Budai László (bal oldalt) az orosz fronton (1944)

176