A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Hódmezővásárhely első hévízkűtja
következett a felső-pannóniai, amely ugyancsak igen nagy vastagságban fejlődött ki a Dél- Alföldön, amit a szénhidrogén kutatófúrás is bizonyított. Krolopp Endre (1935-2010) tovább lépett, és a dél-alföldi új mélyfúrású kutak őslénytani feldolgozása alapján lényegesen módosította Halaváts Gyula hódmezővásárhelyi, szentesi, szegedi, szarvasi és kecskeméti fúrások Mollusca faunájának meghatározását. A hódmezővásárhelyi 2 artézi kút anyagának felülvizsgálata azt eredményezte, hogy az ott leírt fauna szerinte tipikus alsó- és középső- pleisztocén korú (Krolopp E. 1976). A mélyföldtani felépítés megismerését segítette az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1969-ben, amikor egy 5842,5 m mélységű kutatófúrást mélyített Hódmezővásár- hely-Makó határában. Az 1972-ben befejezett fúrásban a közbenső rétegtani szemléletet követi az egyes képződmények elnevezésénél és vastagságának megállapításánál (0,0 690,0 m-ig negyedidőszaki, 1442,0 m-ig levantei, 2345,0 m-ig felső-pannóniai, 5167,0 inig alsó-pannóniai és 5842,5 m-ig miocén rétegek). Ezt követően azután nem csak a Halaváts-féle pliocén rétegtani beosztás, de egyáltalán a levantei elnevezés is eltűnt a negyedidőszaki rétegek alól és a pannóniaihoz csatolták, sőt ma már előfordult, hogy feltételesen a pannóniai rétegeket is az alatta lévő miocénhez kapcsolják. A Magyar Rétegtani Bizottság 2013. május 7-ei ülésén úgy döntött Magyar Imre javaslata alapján, hogy a pannon s. 1. maradjon meg, Sztano Orsolya pedig hangsúlyozta, hogy ’’minél gyorsabban fel kell hagyni az alsó- és felső-pannon litosztratigráfiai értelmű használatával, mivel félrevezető, hiszen a megfelelő kőzetek nem kizárólag a kora- és késő-pannóniai során keletkeztek. Alsó- és felső-pannon nyomtatásban, az új táblázatban már idézőjelben se szerepeljen. ” Ezt mind el lehet fogadni, de a felső-pannonnak nevezett homokban és homokkőben tárolt víz olyan kémiai és vízföldtani tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek más földtani képződményekben alig, vagy egyáltalán nem fedezhetők fel. Tudjuk azt is, hogy pl. az alsó-pannon feltárása vízbeszerzésre teljesen alkalmatlan. Nem könnyű tehát egy jól ismert és gyakorlati hasznosításra több mint száz éve eredményesen feltárt képződmény nevét „elfelejteni”. Miután a fürdő földtani rétegsorának feldolgozása korbeosztást nem tartalmaz, ezért figyelembe vettük a rétegtani bizottság határozatát, ezért a bemutatott szelvényben a 792,0 m vastag negyedidőszaki rétegek alatt mellőztük a levantei és a felső-pannóniai elnevezést és helyette a pannont használtuk. A rétegtani viszonyokhoz rendelhető kőzettani kifejlődések rögzítése elengedhetetlen a medence-területeken, mert csak ennek ismeretében lehet helyesen új vízfeltáró kutat tervezni és kivitelezni. Miután nagyon kevés lehetőség volt zavartalan mintaanyag vizsgálatára a fúrási technológia hátrányai miatt, ezért a kívánatos víztároló rétegek kijelöléséhez jóformán mindig a kőzettani viszonyokat vettük irányadóul. így fel lehetett vázolni többek között a Dél-Alföld szerkezeti helyzetét is. Hódmezővásárhely a dunai szerkezeti árok délkeleti részére esik, és északról fokozatosan mélyül, továbbá kivastagodnak a negyed- és a fiatal harmadidőszaki képződmények. Ilyen adatok felhasználásával Kecskeméten 912, Kiskunfélegyházán pedig 1532 m mélyen tárták fel az alsó-pannóniai üledék határát, de ez Szentesen és Mindszent irányában még tovább mélyül. Délnyugaton a pusztamérgesi szerkezeti vonal választja el az északbácskai hátságtól. A süllyedék északkeleti határát a Szilas- és a Gerje-patak vonalában ismert törés határozza meg, amely délkelet felé Kunágota irányában követhető. Cserkeszőlőn 1226 m-ben tárták fel a felső-pannóniai határát és innen hirtelen Csongrád és Szentes irányába süllyed, ahol 2000 m-en belül nem érték el az alsó határát. Ez a terület jóformán az egész Alföld legkedvezőbb vízvezető, tehát legnagyobb víztároló medencéje. 167
