A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - DOBOS IRMA: Hódmezővásárhely első hévízkűtja
DOBOS IRMA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ELSŐ HÉVÍZKÚTJA Az 1950-es évek elején megnőtt a nagyobb mélységű hévízkutak létesítése iránti igény hazánkban, mivel az akkor már néhány működő kúton kívül több meddő szénhidrogén kutatófúrást is eredményes hévízkúttá képeztek ki. Hódmezővásárhelyen a langyos vizű artézi kutak vízhozam és hőmérsékletadatai, a környék hévízkútjai és a földtani-vízföldtani viszonyok ismerete alapján feltételezni lehetett a nagyobb mélység feltárása útján a már 1929 óta üzemelő népkerti strandfürdő meleg vízellátását. A városban 1954-ben létesített első hévízkút nem csak azért jelentős, mert ezzel indult meg a Dél-Alföld mélyföldtani viszonyainak a megismerése, hanem később a számos hévízkút a vízisport és a mezőgazdaság fejlesztését is jelentős mértékben elősegítette. A következő hévízkutak eredményes kivitelezését pedig az első hévízkútban alkalmazott geofizikai (karotázs) szelvényezés segítette elő. A nagy jelentőségű hévíztároló víztestek rétegtani helyét felvázoltuk Halaváts Gyulától kezdve a 21. század elejéig. A hévízkút tervezése A Vásárhelyi Híradó 1901 nyarán a Népkertben fúrt 238,5 m mély sikeres kútról is beszámolt és kiemelte, hogy id. Soós Sámuel kútfúrómestert eredményes munkájáért külön dicséretben részesítette a város. Ezt a kutat 1953-ban Csörnyei Sándor (1932-) mérnökhallgató megvizsgálta és az eredeti 21°C hőmérsékletű 500 1 hozamát percenként 110 liternek mérte. A népkerti fürdő vízellátására 1929-ben Kenéz Tamás (1865-1941) kútfúrómester 2 új kutat létesített az ivóvíz biztosítására és a medence, később a medencék feltöltésére. Eredetileg az I. sz. kút 236,0 m-ből 640 1/min, a II. sz. kút 292 m-ből 723 1/min vízmennyiséget szolgáltatott. Közel 25 év múlva a két kútból kitermelhető vízmennyiség és hőmérséklete is jelentősen csökkent, amely nem csak a vízadó rétegek nagymértékű igénybe vétele miatt, hanem a kutak meghibásodásának is lehetett a következménye. A város vezetése ekkor úgy döntött, hogy az Alföld több helyén sikeresen feltárt hévízzel Hódmezővásárhelyen is hasonló módon el lehetne látni a strandfürdőt. A terv elkészítéséhez a vízföldtani szakvéleményt a Magyar Állami Földtani Intézettől (MÁFI) kellett kérni és azt a Vízföldtani Osztályon valószínűleg Szalánczy Károly írta. A 800/1952. sz. alatt kiadott és 1000 m mélységűre tervezett hévízkutat a Népkert 77,220 mBf. tengerszint feletti magasságú helyén a 700-1000 m közötti porózus rétegeket javasolta megcsapolni, amelyből kb. 800 1/p 50 °C hőmérsékletű hévíz kinyerését prognosztizálta. A szak- véleményt Hódmezővásárhely Város Tanácsa VB. VII. Építési és Közlekedési Osztálya részére küldte meg az intézet. A műszaki tervet a Mélyépítési Tervező Vállalat [Budapest, Molotov (Vigadó) tér 1.] készítette 1952. szeptember 15-én. Az építtető a „Csongrádmegyei Beruházási Vállalat” volt. A vízföldtani és a műszaki terv alapján azután már 1952-ben el is készült a tervdokumentáció. A hévízkút kivitelezését 1953. május 2-án kezdte meg id. Radies Sándor, a Ceglédi Mélyfúró Vállalat fúrómestere és az 1000 m elérésekor úgy látszott, hogy célszerű még tovább fúrni a tervezett eredmény elérése érdekében. A MÁFI Vízföldtani Osztálya 1954. február 6-ára összehívott megbeszélésen Jurth Ferenc a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot, a Földtani Igazgatóságot Bélteky Lajos (1901-1980), a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet Sebestyén Károly és Honfi Ferenc, a MÁFI-t Schmidt 163
