A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: Törvényhatósági választás Hódmezővásárhelyen 1934-ben
tékba tétellel akarta megóvni a szavazás titkosságát. A röplapok terjesztése pedig a szavazás előtt szabályosan, borítékban történt. Az igazoló választmány tudomásul vette a bíróság ítéletét, és érvényesnek ismerte el a választások eredményét. Bár a testület 1935 nyarán hozott határozatával megsemmisítette a szociáldemokrata jelöltek mandátumait, de a négy éven át húzódó jogerős döntésig mégis teljes jogú képviselőként gyakorolhatták jogaikat a törvényhatósági bizottságban. Takács Ferencnek csak a jogerős ítélet meghozatala után kellett elgondolkodnia azon, hogy melyik választókerületben marad városi képviselő (mivel 1934-ben két választókerületben is megválasztották). 1939 júliusában végül a harmadik kerületi mandátum megtartása mellett döntött, az ötödik kerületiről pedig lemondott. Helyére a póttagok közül az ugyancsak szociáldemokrata Oláh Mihály került.28 A hetedik és a nyolcadik választókerület választási eredményeit az igazoló választmány petíció híján 1935 márciusában elismerte. A kilencedik választókerületben — hasonlóan a harmadikhoz — a főispán javaslatára az igazoló választmány a „közmegnyugvás érdekében” vizsgálatot rendelt el, és ismételten Farkas Bélát kérte fel arra, hogy gondoskodjon vizsgálóbiztosról. A kijelölt vizsgálóbiztos az általa lefolytatott vizsgálat után, az egyes ajánlási ívek szabálytalan kitöltésére hivatkozva, a választás eredményének megsemmisítését javasolta. Az igazoló választmány azonban 1935 júniusában közfelkiáltással a szavazás érvényességét mondta ki, mivel a szabálytalan ajánlási íveken szereplő jelölteket nem választották meg. A véghatározat miatt meglepő módon Molnár Imre, a győztes lista póttaggá választott képviselőjelöltje fordult a köz- igazgatási bírósághoz, amely azonban a panasz határidőn túli beadása miatt 1937 februárjában elutasította azt.29 A tizedik választókerületben Lakatos Tóth Gábor a Gazdablokk egyik bizalmi egyéne és Banga Imre az alulmaradó Gazdablokk lista egyik jelöltje nyújtott be petíciót a választási eredmény ellen. Felszólalásukban azzal vádolták Deák Mihályt, a győztes Bell-párt egyik jelöltjét, hogy folyamatosan a szavazóhelyiségben tartózkodott, és személyes jelenlétével befolyásolta a választópolgárok akaratát, tehát nem megengedett módon korteskedett. A panaszosok annak a megállapítását is kérték az igazoló választmánytól, hogy voltak-e olyan kortesek, akik a voksolni igyekvő polgároktól elkérték a szavazólapjukat, és azt összetépve a másik pártét adták át nekik, valamint, hogy ezzel a szavazatszedő bizottságok tisztában voltak-e. L. Tóth Gábor panasza arra is irányult, hogy a Bell-párt kortesei által a szavazóhelyiség körül terjesztett „II. Honfoglalás” című újság mennyiben volt alkalmas a szavazók befolyásolására. Az 1935. júniusi igazoló választmányi ülésen a kijelölt vizsgálóbiztos a panaszok érdemi feltárása nélküli elutasítása mellett foglalt állást, ennek ellenére a testület elrendelte a tanúkihallgatásokat, és a vizsgálat teljes körű lefolytatását. Júliusi ülésén az időközben elkészült vizsgálati anyag ismeretében viszont nem állapított meg törvénysértést, így elutasította a kifogásokat, és igazolta a választókerület mandátumait.30 A tizenegyedik választókerületben Kovács Jenő a választáson alulmaradt Egyesült Polgári Blokk listájának jelöltje élt felszólalással. Farkas főispán ebben a választókerületben is az utolsó pillanatban cserélt le két szavazatszedő küldöttségi elnököt. A panasz nyomán megindított vizsgálat egyrészt arra volt hivatott fényt deríteni, hogy Domokos Sándor 28Uo. 7/1935., 29/1935., 30/1935.; MNL CSML HL Hódmezővásárhely város Igazoló Választmányának iratai 1937-1944. IV. B. 1404. a. 7. doboz, (a továbbiakban: Hmvh. v. lg. Vál. ir. 7. d.) 19/1939., 22/1939., 23/1939.; VRÚ, 1935. június 22. 4.;VÚ, 1935. június 23. 1-2. 29MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 6. d. 31/1935.; MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 7. d. 16/1937. 30MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 6. d. 2/1935., 3/1935., 14/1935., 47/1935. 159
