A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei

Szentmihályiné Szabó Mária ábrázolása nyomán nem annyira a politikus Török Bálint jelenik meg a regényben. Aki élettörténetét nem ismeri, az a regénybeli ábrázolásból nem tudja meg, hogy személye milyen jelentős volt a 19. századi Hódmezővásárhelyen. Szabó Mihály személyes barátjaként többször tűnik fel a regény lapjain, ám városi tevékenységéről szinte alig tudunk meg valamit. Szabó Mihály közéleti munkássága sokkal inkább középpontban van a regényben, mint Török Bálinté. Ez természetes, hiszen a regények a Visontai Szabók életét mutatják be. Az írónő azonban remekül ért a hangulatkeltéshez, s Vásárhely 19. századi leírásából Török Bálint személye - ez bizonyára előtte is nyilvánvaló volt - kihagyhatatlan. Az erős, robosztus, makacs emberről talán nagyapjától hallhatott sokat, s hogy személyét a regénybe beleszőtte, azt az a fontos jelenet is mutatja, amikor az idős politikus már a betegágyban fekve fogadja polgármester barátját.

Szentmihályiné Szabó Mária irodalmi munkássága mindössze húsz év alatt bontakozott ki, s legnagyobb vállalkozásának Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György életének megírása után a vásárhelyi regénytrilógia tekinthető. Az írónőt 1945 után száműzték a magyar irodalomból.37 A regényírás folytatását valószínűleg férje 1961-es halála is akadályozta, de sokkal nagyobb teher tétette le vele a tollat végleg, gyengült ugyanis a látása.38

Szentmihályiné Szabó Mária személye méltán élhet a vásárhelyiek emlékezetében úgy, ahogyan él Németh Lászlóé vagy Szabó Magdáé, hiszen az 1940-es évek elején megjelenő regények fő helyszíne a „nagy, gazdag, ám halk szavú város”, Hódmezővásárhely. Az 1956-ban megjelent Égető Eszter, s az 1970-ben megjelent Abigél mellett ez a családregény még inkább olyan hellyé emeli Hódmezővásárhelyt, amely azt bizonyítja, hogy ez az alföldi város, minden ellentmondásosságával és különösségével együtt, számos magyar írót meg tud ihletni, s a történetekből kifogyhatatlan.

Szentmihályiné Szabó Mária az íróasztalánál (Forrás: Ráday Levéltár C77/3.)

37 SZÉKELYHÍDI Ferenc: Szentmihályiné Szabó Mária. = Honismeret, 1998. 26. évf. 1. sz. 11.

38 SZENTIMREI 1991. 219-221.

145