A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos

sikkasztási ügyben, míg Baksával kapcsolatban férfias határozottságát és pártonkívüliségét emelte ki.20 Baksa Lajos nem először próbálkozott Hódmezővásárhely polgármesteri székének elhódításával, mert az 1886-ban megejtett általános tisztújítás során is őt jelölte a városháza ellenzékének számító helybeli függetlenségi párt. Akkor azonban 121:57 arányban Kristó Lajos maradt a polgármester.21 A tisztújító közgyűlésen - Kállay Albert főispán elnöklete alatt — a törvényható­sági bizottság tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Kristó Lajos hosszasan beszélt az elmúlt ciklusban végzett munkájáról és megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat. Ezt követően a kijelölő választmány bejelentette, hogy a polgármesteri tisztségre Kristó Lajos eddigi polgármestert és dr. Baksa Lajos temesvári gyakorló ügyvédet jelölte ki, míg Kmetykó József főjegyző és pojeni Draskovics Árpád tanácsnok visszalépett a jelöltségtől. A hattagú szavazatszedő (számláló) bizottságot Kovács Ferenc volt országgyűlési képviselő elnöklete alatt hívták életre a törvényhatósági bizottság soraiból. A 173 érvényes voksból 141-et kapott Baksa, míg Kristónak csak 32 jutott.22 Az új polgármester az eskü letétele után székfoglaló beszédben köszönte meg a törvényhatósági bizottsági tagok bizalmát. Hitet tett - mint a negyedik legnagyobb magyar város polgármestere - a magyar nemzeti érdekek képviselete mellett. Jó, gyors és olcsó közigazgatást ígért, a város kulturális és anyagi érdekeinek szem előtt tartása mellett. Végül kifejtette, hogy a lakosság ügyeiben jóakarattal, de részrehajlás nélkül intézkedik.23 Baksa Lajos polgármestersége idején több országos esemény is meghatározta a város mindennapjait: 1892-től a korábbi forint (váltópénze: krajcár) helyett a korona (fillér váltópénzzel) lépett életbe, mint törvényes fizetőeszköz, Kossuth Lajos 1894. március 20- án meghalt, 1895-ben a polgári anyakönyvvezetés került bevezetésre, végül a millenniumi ünnepségsorozat 1896-ban, amely egy kissé feledtetni tudta a mindennapi gondokat. Városháza, gimnázium és egyéb építkezések Baksa Lajos polgármesterré választása után azonnal munkához látott. Kállay Al­bert főispánnál - akivel mindvégig korrekt munkakapcsolatban állt - tett tisztelgő látoga­tása során kiemelte, hogy a város érdekében távol marad a pártpolitikai csatározásoktól. 1892 júliusában a fővárosba utazott a kistiszai zsilipszakadás által okozott károk enyhíté­sére felvett összeg elengedéséről, a pusztai vadvízszabályozás előmozdításáról, az állami méntelep vásárhelyi elhelyezéséről és az óvónőképző iskola felszerelésének biztosításáról tárgyalni.24 25 Megvizsgáltatta Berger Ferenc tiszti főorvossal a csatornák, vízelvezetők álla­potát a járványveszély kiküszöbölése szempontjából.23 1893. január l-jével a helybeli református egyház Baksát választotta főgondno­kává, vagyis világi elnökévé, akitől nagyszabású terveik megvalósítását várták az elöljárók, 20 Vásárhely és Vidéke, 1892. jan. 14. 1. 21 VARSÁNYI Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története. Szeged, 2013. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből XL. Szerk. ROTÁR Krisztina) 65. 22 CSML HL Hmvhely törvényhatósági bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. 15, 16/1892. (I. 20-21.) kgy. sz. határozatok és VV, 1892. jan. 21.1. 23 Baksa beszédének írott változata: CSML HL Hmvhely th. biz. ir. Közgy. jkv. 1892. jan. 20-21. 17/1892. 24 VV, 1892. júl. 7. 3. 25 VV, 1892. júl. 28. 3. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom