A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - HARMAT PÉTER: A hódmezővásárhelyi vízmű, valamint a város vízellátásának, csatornázásának és fürdőszolgáltatásának rövid története
K- 1-tit „PRISTER ” rendszerű derítő telep terve M=l:100 (1951, Kádár Ernő anyagából) A tisztító 2 db oldó (ülepítő) medencéből állt, amelyben a szennyvíz 3-5 napot tartózkodott, és ezáltal mechanikai tisztításon túl, kisebb mértékű anaerob jellegű biológiai tisztítás is folyt. A két medence oly módon volt összekötve, hogy a második medencébe már uszadék nem kerülhetett. Az ülepítést követően, szivattyúk segítségével, öntözéssze- rűen (cseppekre bontva, levegővel érintkezve) biológiai csepegtető testekre hullott a szennyvíz, és azon átfolyt. Kádár Ernő szerint aktív szénszűrőn (kokszon, de kő töltetet is alkalmaztak egyes helyeken) keresztül engedték át az előülepített szennyvizet, ahol biológiai tisztítás alakult ki a szén felületén képződött biológiai hártya segítségével. Ezt a szénszűrőt időnként cserélni kellett. Amennyiben a tisztított szennyvíz minősége megkívánta, úgy a tisztítási folyamat végén, a belvízcsatornába történő bevezetés előtt, fertőtlenítő anyagot adagoltak a szennyvízbe. (Bár a „PRISTER” elnevezésnek vélhetően külön története lehet, a szakirodalom nem taglalja azt.) A városi vízhálózat kialakulása az 50-es években Az 1800-as évek végén fürt kutak egy részének a vízhozama erősen lecsökkent. Egy-egy kút történetét összegyűjtő levéltári anyagból kiderül, hogy az érintett lakók levélben kérik a város vezetőit, ezeknek a kutaknak a felújíttatására, illetve új kutak füratására. A város sok esetben nem tudta biztosítani a fúrási, illetve felújítási munkákhoz a költségeket. Egyre sürgetőbbé vált egy új, korszerűbb vízellátási rendszer létrehozása. Az egy-egy kúttársasághoz tartozó vízhálózat rendszertelenül épült meg. Volt olyan utca, ahol 3-4 vízhálózat is üzemelt, különböző átmérőkkel, és mindegyik vezeték más-más kúttársasághoz tartozott. Ez a későbbiek során sok gondot okozott. Mindezek ellenére, a várost szinte átszövő kúttársasági vízhálózat lett az alapja a fejlettebb gépi rendszerű, körzetes vízszolgáltatásnak. Az 50-es évek végén, Budai László akkori városi főmérnök, kísérletképpen, 80 m vízhálózatot PVC vezetékkel építtetett meg. A kísérlet azzal a tanulsággal járt, hogy a PVC jobban ellenáll az agresszív talajnak, mint a vasvezeték. A város első alkalommal 1951-ben készíttette el a budapesti MÉLYÉPTERV-nél az egységes vízmű tanulmányt. (Ezt sajnos nem sikerült megtalálni.) Később, 1952-ben a kúttársaságok létesítményeit államosították. Ennek során, a Megyei Vízmű Vállalat a Hódmezővásárhely, Könyves utca 10. szám alatti irodájában megjelenő kúttársaságok vezetői 109
