A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
bérletét Balog Bálint Szt. László utca 29/a szám alatti lakos nyerte el 3000 koronáért. XXVI-os ráta bérlője Garai Sándor Nyárfa u i szám alatti lakos háborúban szerzett kézsérülése miatt a haszon bérelt földet művelni képtelen, ezért kérte bérlete átruházását Csanki Sándor Észak utca 74 szám alatti lakosra. 1921-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy hozott a közgyűlés a rárósi birtok területéből közlegelő céljára kihasít egyrészt. A mezőgazdasági bizottság javaslata alapján augusztus 9-én a törvényhatósági bizottság a XlII-as, XVI-os, XIX-es, XXIV-es ráták legelő céljára házi kezelésbe vételét rendelte el. A mezőgazdasági bizottság javaslatára a többi parcellát nyilvános szóbeli árverésen 10 gazdasági évre a legtöbbet ígérőnek bérbe adták. A szeptemberi és októberi árverések után az új haszonbérletesek az alábbiak: 1-es ráta Csanki Sándor Észak utca 74. Il-es ráta Fejes Ferenc Görbe utca 43. Ill-as és IV-es ráta Borsodi Sándor Szoboszlai utca 8. V-ös ráta Mérai Sándor Gyulai utca 39.VI-OS ráta Herczeg József Jókai u 40. VII-es ráta Gojdár Imre Ta 1859. VIII-as ráta Czuczi István Kisfaludy u 24.1X-es ráta Pál János Szt. István utca 50. X-es és Xl-es ráta Gombos József Rónai utca 2. Xll-es ráta Elek András Mátyás utca 58. XXIV-es ráta Mérai Sándor Gyulai utca 39.XXV-ÖS ráta Rostás Balázs Dáni utca 13.XXVI-os ráta Szűcs István Ta 1996. 1922. szeptemberi közgyűlés megtárgyalta a rárósi bérletek haszonbérének az 1922-es évre 200%-os, a következő gazdaságiévre 300%-al való felemelését. Borsodi Sándor, Czuczi István, Csanki Sándor, Elek András, Fejes Ferenc, PálJános, Gombos József, Herczeg József, Mérai Sándor, Rostás Balázs és Szűcs István a bérleti díj felemelése ellen tiltakozott. A haszonbérlőkkel való pereskedés mellett egyre több gondot okozott a városnak az elhanyagolt bírtok halaszthatatlan ügyeinek elrendezése, a gulyáslakás rendbehozatala, a kút- ágas visszaállítása, a vályúkhoz egy elfolyó csatorna készítése, a nagytanyás lakóház és épület, illetve az istálló rendbehozatala, idők folyamán megkopott árokpartok felújítása. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a 600 kh közlegelőre bocsátott nagy számú szarvasmarha állomány részére az ott lévő ásott kutak nem biztosítottak elegendő ivóvizet. A sok probléma mellett nem feledkezhettek meg a birtokon kipusztult, kiöregedett 16 almafa, 29 körtefa, 38 cseresznyefa, 38 meggyfa, 29 kajszibarackfa 16 birsalmafa és diófa pótlásáról sem. 1923. januárjában a város megállapította, hogy Borsodi Sándor ígérete ellenére az 1922 évi 200%-os haszonbéremelést nem fizette be, mint ahogy nem fizette be Mérai Sándor és Rostás Balázs 18.000, Gojdár Imre 24.544,Mérai Sándor és Herczeg Ferenc 37.750, Szűcs István 18.500 koronát. A rárósi legelőre való kihajtás sem történt meg zökkenőmentesen. A Gazdasági Egylet A rárósi legelőre kihajtott jószágok utáni íübér a 6035/923-as törvény alapján került megállapításra. 1 szarvasmarha után fizetendő bért 100 kg 76-os fajsúlyú búza legmagasabb tőzsdei árában 26.700 koronában állapították meg. 1922-ben összesen kihajtásra került 322 szarvasmarha, melyek után a befolyt fííbér 8.597.400 korona volt. A haszonbérlők is igyekeztek megegyezni a tanáccsal, hogy a haszonbérleti díjat búzában fizethessék ki, mivel a nagymérvű és abnormális áremelések miatt a haszonbérlet pénzben való kifizetése szinte lehetetlen. így pl. Mérai Sándor és Rostás Balázs oly módon kívánták a haszonbért pénz helyett búzában leróni, hogy 1923. október 1 után az árverésen holdanként beígért 720 korona bérösszeggel szemben 72 kg szokvány minőségű búzát szállítanak be kát. holdanként saját igaerővel a megjelölt gyűjtőhelyre. 340
