A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY Emőné: Móricz Zsigmond látogatása a nagymágocsi Károlyi-kastélyban 1936-ban
amelyet 1937. szeptember 27-re datált,10 meghívja őt Leányfalura, és megírja, szombaton Nyíró József és Szabó Lőrinc feleségeikkel lesznek a vendégei. Emlékezzünk meg röviden még egy sajtótermékről. Padlásunk sötét zugából került elő a Film, Színház, Irodalom néhány példánya 1940-ből. 11 E lap Színházi levél rovata a sztárok magánéletével foglalkozott általában két oldalon át fotókkal illusztrálva, pl. Bajor Gizi, Jávor Pál és Muráti Lili egy-egy napját követhették nyomon az olvasók. Mórái Sándor Egyed Zoltán A július 12-i számban olvasható cikk szerint Márai Sándort látta vendégül Egyed Zoltán főszerkesztő, és osztották meg gondolataikat az olvasókkal. A következő lapon nem várt cikk bukkan elénk: „Teleki Pál és Csáky külügyminiszter történelmi útja” cím alatt az elindulásról és a megérkezésről közölnek képsorozatot. Mindenesetre szokatlan dolog a mégoly feszült várakozás és felfokozott érdeklődés ellenére is, hogy egy művészeti folyóirat, enyhe bulvárjellegü beütéssel, aktuálpolitikai eseménnyel foglalkozzék. A második bécsi döntéssel volt kapcsolatos a politikusok látogatása. Mai értelembe vett hírközlő eszközök nem voltak még Európában, a rádió is kezdetleges műszaki színvonalon állt. így érhető, hogy a sajtó minden fórumát kihasználta a lakosság tájékoztatására. A fentebb elmondottak fényében - úgy gondolom - a közgondolkodás és a közvélekedés kedvezett Móricz Zsigmond művészetének, őt segítette, aki 1939-ben a népi írók vezérévé küzdötte fel magát. 1935 őszén Móricz anyagot gyűjtött a Betyár című regényéhez. Szentesen találkozott Károlyi Imre gróffal, aki meghívta nagymágocsi uradalmába egy látogatás erejéig. A meghívásnak 1936. május 5-én tett eleget az író, amikor Lili lányát kísérte el Szentesre, ahol a színésznő a Nem élhetek muzsikaszó nélkül főszerepét játszotta el egy jótékonysági müsorsorozat keretében. Móriczot mélyen érintette a birtokon látott és hallott nyomorúság, amiről beszámolt Debrecenben élő barátnőTolnai Világlapja, 1936. Fotó Pintér Jenőről 11 Film, Színház, Irodalom, 1940. júl. 12-18. 127
