A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY Emőné: Móricz Zsigmond látogatása a nagymágocsi Károlyi-kastélyban 1936-ban
ROSZTÓCZY ERNŐNÉ MÓRICZ ZSIGMOND LÁTOGATÁSA A NAGYMÁGOCSI KÁROLYI-KASTÉLYBAN 1936-BAN Villanófényben kora gazdasága és társadalma Megvallom őszintén, mindig szerettem Móricz Zsigmond írásait. Talán 12 éves lehettem, amikor nyáron az öreg barackfa árnyékában egy nap alatt kiolvastam egy egész Móricz-regényt. Mindez annak apropóján jutott eszembe, hogy minap a televízió reggeli műsorában nyilatkozott a Kossuth Kiadó szerkesztője1 a készülő Móricz prózai sorozat kiadásáról. Elmondta, az író kevéssé ismert művei is kiadásra kerülnek, amelyek növelik a sorozat értékét. Véleménye szerint a szocializmusban az író be volt skatulyázva: ő volt a nagy realista parasztíró! Mostanában Móricz ázsiója növekszik, művészete lassan a helyére kerül. A két világháború között Móricz Zsigmond elismert író volt már, karrierjét az 1908-ben megjelent Hétkrajcár című elbeszélése alapozta meg. Az 1918 1919-es forradalmak után háttérbe szorult, de az 1920- as évek közepén újra az élvonalban találjuk. Az ország vezető színházai játszották darabjait parádés szerep- osztásokkal. 1928-ban a Vígszínház mutatta be az Úri muri című vígjátékát Somlai Arthur főszereplésével. Eszter szerepében az író második feleségét, Simonyi Máriát2 * láthatták a nézők, Rozikát pedig Somogyi Erzsi alakította. Játszott a darabban a kor népszerű komikusa, Mály Gerő, de a fiatal Rajnay Gábor is látható volt egy kisebb szerepben. A légy jó mindhalálig című regénye színpadi változatát a Nemzeti Színház tűzte műsorára 1929-ben a felejthetetlen Vaszary Piroskával a főszerepben.2 Móricz Zsigmond alulról jövő ember volt nagyra törő ambíciókkal. Első felesége takarékos, csendes életre vágyó asszony volt, akit hosszú házasságuk dacára az író nem tudott igazán elfogadni. Úgy érezte, Holies Janka útjában áll további boldogulásának. 1924-ben, Debrecenben, Ady Lajosék estélyén ismerkedett meg a város polgármesterének lányával, Kardosné Magoss Olgával, aki a háborúban vesztette el férjét. Szerelmét az asszony nem viszonozta, kapcsolatuk barátsággá simult. Levelezésük 1942-ig, az író haláláig tartott.4 'www.ATV.huvideok. 2013. okt. 25. 2 Simonyi Mária (*Szenic, 1888 í'Budapest. 1959) színésznő. Ld. a fotót az oldalon. 1 Tolnai Világlapja, 1928. márc. 23. 46-47. 4Móricz Zsigmond levelei. 1-2. köt. Sajtó alá rend. és a jegyz. írta F. Csanak Dóra. Budapest, 1963. 125
