A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)
tókerületek egyenként 4-4 képviselőt és 2-2 pótképviselőt választottak, míg a IV- VI. belterületi és a IX-XII. külterületi választókerületek 6-6 új tagot és 3-3 póttagot küldtek az új törvényhatósági bizottságba. Hódmezővásárhelyen az összes választó közül összesen 60 rendes tagot és 30 póttagot választottak. A választott képviselők száma tehát a korábbi 120 főről a felére csökkent. A szavazás előkészületei során a törvényhatósági bizottság minden választókerületbe egy-egy választási elnököt és elnökhelyettest delegált, akik 1929. október 11 -én a polgármester előtt tettek esküt. A közgyűlés a szavazók létszámának megfelelően minden választókerületben három, illetve, ahol szükséges volt, négy szavazatszedő küldöttséget alakított. A felálló 39 küldöttség mindegyike egy elnökből, egy elnökhelyettesből, egy tagból, egy póttagból és egy jegyzőből állt. A választó- polgárok minden szavazatszedő küldöttség mellé legfeljebb négy bizalmi egyént kérhettek fel. 50 választó jelölhetett egy bizalmit. Ha nem éltek a jelölés jogával, akkor a szavazatszedő küldöttség elnöke jelölte ki a bizalmi egyéneket.31 32 33 Választásra jogosult volt minden városi polgár, aki az 1929-re érvényes országgyűlési képviselő-választók névjegyzékébe fel volt véve, és legalább hat éve Hódmezővásárhelyen lakott. A hat év helyben lakáshoz kötött cenzus az érvényben lévő, 1925-ös választójogi törvénynél szigorúbb feltételt jelentett, mivel az csak két év helyben lakást írt elő. Az igazoló választmány 1929 júliusában vizsgálta át az országgyűlési képviselő-választók aktuális névjegyzékét, és 413 személyt talált, akiknek az új közigazgatási törvény értelmében nem volt törvényhatósági választójoga. A cenzus megemelése tehát némiképp szűkített a választásra jogosultak kö- rén. A törvényhatósági választáson való részvétel továbbra sem vált kötelezővé. Fontos változtatás volt, hogy a városi képviselőjelöltek indulását immár az adott választókerületben választásra jogosult polgárok legalább öt százalékának az ajánlásához kötötték. A jogszabály nagy hangsúlyt fektetett az ajánlások hitelességére. A pártok ajánlási íveit két héttel a választás előtt hitelesíttetni kellett. A választópolgárok szabályszerű ajánlást csak személyazonosságuk igazolása után, a polgármester, a főjegyzők vagy a választókerületekbe kirendelt tisztviselők előtt adhattak. A pártok ajánlási íveit nyolc nappal a választások előtt kellett benyújtani a választókerület választási elnökének.3 ’ Az összes választók közül választandó bizottsági tagokat ötévenként tíz évre választották, mégpedig úgy, hogy ötévente minden választókerületből a képviselők azon fele távozott, akiknek lejárt a tíz éves megbízatása. Első alkalommal 1934- ben az igazoló választmány sorshúzással döntötte el az első öt év elteltével kilépő bizottsági tagok kilétét.34 31 Uo. 19/1929.; VRÚ, 1929. okt. 1. l.;VRÚ, 1929. okt. 24. 5-6.; VFÚ, 1929. okt. 10. 1. 32 MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 3/1929. 33 VRÚ, 1929. okt. 9. 1.; VRÚ, 1929. okt. 10. 1.; VRÚ, 1929. okt. 11.5. 34 Az 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. In: www.1000ev.hu 95
