A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
város súlyos anyagi helyzete miatt a házi kezelésbe vétel megoldhatatlan lett a házi kezelésbe vételhez szükséges élő és holt felszerelések beszerzésének költsége miatt. Ezért a birtok rátái 1931. szeptember 1-jétől hat évi időtartamra nyilvános szóbeli árverésen újra haszonbérbe kerültek. Tizenkét rátát alakítottak ki. Az I-es ráta 42 kh szántó és 8 kh legelő, hozzácsatolva a 206 kh-as Il-es rátához, így lett 256 kh az új I.-es ráta. A Il-es ráta a III-as és IV-es ráta összevonásával 100 kh területű. A II-as ráta az V-ös ráta lett 50 kh szántóval. A IV-es ráta a korábbi VI-os, 69 kh 780 négyszögöl szántó és 8 kh legelő. Az V- ös ráta (korábban a VII-es ráta) 57 kh 550 négyszögöl szántó és 2 kh legelő. VI-os ráta (korábban a VII-es) 50 kh szántó és 6 kh legelő. A VII-es ráta (korábban a IX-es ráta) 44 kh és 550 négyszögöl szántó és 5 kh legelő. A VIII-as ráta (korábban a X-es) 43 kh szántó és 9 kh legelő.AIX-es ráta (korábban a Xl-es) 36 kh 550 négyszögöl és 13 kh legelő. A X-es ráta (korábban a XII-es) 26 kh szántó és 24 kh legelő. A Xl-es ráta (korábban a XXV-ös) 39 kh szántó és 11 kh legelő. A XII-es(korábban a XXVI-os) 36 kh szántó és 14 kh legelő. A bérleteket a város felesbérletként kívánta elárverezni. Az elhatározása komoly vitát generált.Az első árverésen a 12 rátára tett ajánlatokat az árverési bizottság nem fogadta el. A megismételt árverés nagy érdeklődés mellett zajlott le. Nem egy rátára több mint tízen is licitáltak. A III-as ráta tulajdonosa Herczeg József is licitált, ki 14 éve bírta e bérleményt, mellyel szemben működtetett egy szélmalmot és egy vendéglőt. A bérleti idő meghosszabbítása érdekében 286 kg búzát ajánlott kát. holdanként. Érvként felhozta, hogy a bérleti díjat mindig pontosan fizette. Kérését az árverési bizottság nem vette figyelembe. A legtöbbet, 287 kg búzát Pólyák József ajánlott. A Il-es rátára Szöllösi Sándor ajánlotta a legtöbbet. 1932-ben a város rárósi birtokán 1.203 q 50 kg takarmányrépa termett. Összesen termett Feles része Értéke Fejes Ferenc 4 kh-on termelt répát 640 q 320 q 250 P Lindenfeld Albert 1 kh-on termelt répát 120 q 60 q 48 P Herczeg József 550 négyszögölön 32,5 q 16,25 q 13 P Szűcs Sándor 550 négyszögölön 55 q 27,5 q 22 P Zsoldos Lajos 1 kh 550 négyszögöl 256 q 128 q 102 P Összesen 7 kh 550 négyszögöl 1203,5 q 551,75 q 441 P Más felesbérlő nem vetett répát. A répa mázsánkénti ára 80 fillér. Hegyi János 1933. január 6-án azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy bérletét kénytelen volt váltókezesség miatti veszteségből kifolyólag Kruzslicz Istvánra átruházni, aki kijelentette, hogy gyenge anyagi helyzete miatt a bérleti feltételeknek megfelelni nem tud. „Ezért a bérletet visszavettem tőle. Az első félévi haszonbért kitudtam fizetni, és betudtam vetni a bérleti területből 30 kh-at őszi búzával. Itt azonban elakadtam. A mullt évi közismerten rossz időjárás miatti rossz termés miatt eladható búzám nincs, a sertésállományom kipusztult. Nekem van 90 kh saját mezőgazdasági ingatlanom. Városi házunk leterhelését a mai zavaros állapotok miatt kerülöm. Saját ingatlanomon 70 kh-on reményteljesen szép az őszi búza vetés. Normális időjárás mellett igen jó a kilátás arra, hogy fizetési kötelezettségem ez évben teljesíteni tudom, ez év augusztusában.” A fizetési kötelezettségének teljesítési határidejének eltolódását kamat felszámítása mellett a város tudomásul vette. Az őszi gazdasági szemle jegyzőkönyvében olvasható, hogy a rárósi út burkolatlan részén annak rossz minősége miatt a járókelők a makadám út végénél behajtanak a legelőre s ott természetesen nem a meglévő nyomon, hanem minden kocsi más nyomon, főleg Győri 342
