A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
szerződés szerint kezeli. A rárósi útról a tanyába vezető út jobboldalán találtak 18 kúp kukoricaszárat, 1894. évi termésből 6 öl hosszú, 3,5 öl széles, 4 öl magas búzaszalmakazlat, 17 öl hosszú, 2 öl széles, 2 öl magas törekkazlat, 21 öl hosszú, 2,5 öl széles, 4 öl magas búzaszalmakazlat, 1894. évi termésből 21 öl hosszú, 3 öl széles, 4 öl magas búzaszalmakazlat. A régi tanyaépület mögött 1894. évi termésű 7 öl hosszú, 2 öl széles, 2 öl magas nyomtatott búzaszalmakazlat. A bérlő rendelkezésére, szabad felhasználására az 5. tétel alatti szalmakazal 17 ölnyi része jelöltetett ki. Megállapították, hogy hiányzanak a határkarók, valamint hiányzik a szerződésben említett nemesebb állattenyésztés. Az időközben elkészült téglaalapokon nyugvó, egyébként teljesen fából készített zsindelytetejű górékat tulajdonába vette a bérlő. A bizottság szemrevételezte a magtár állapotát, megállapította, hogy annak fala megrepedt, nem javítható ki. A bérlő kérte, hogy teljesen új magtárat építessen a város, annál is inkább, mert a jövő évi gabonát nem tudja elhelyezni. Kérte a birtokon lévő fák megnyesését is. Decemberi tanácsülésen került a közgyűlés elé magtárépítés ügye. Megbízták Deák Mihály főmérnököt, hogy vizsgáltassa meg a magtárépületet, hogy egyáltalában kit terhel a felelősség. Deák Mihály megállapította, hogy a szerződés szerint a bérleti földön lévő épületeket javítása a bérlő kötelessége. A magtár pusztulásának oka a gabonával való túlterhelés. Ezért Weisz Lőrincet felszólították, hogy a magtár épületét 1895. május 1-jéig javítássá ki. Weisz Lőrinc közölte, hogy nem hajlandó kijavíttatni a magtárépületét. Ezek után pereskedésre került sor. 1895. augusztus 2-án igazságügyi szakértők - Muladi József építőmester, Szőrffy Sándor ácsmester és Deák Mihály mérnök - jelentek meg Rárós Ta. 150 szám alatt. A szakértők egyhangú véleménye szerint a magtár rossz, használhatatlan állapotban van. Az építkezés minden anyaggal és munkával, az ócska anyag felhasználásával, 1.082 forint és 15 kr-ba kerülne. A tető meghagyható, erősen alátámasztható, a régi bontási anyag felhasználásával a költség összesen 1232 forint 15 kr-t tenne ki. Az ügy végül is Weisz Lőrinc számára kedvező eredménnyel zárult. A magtárépületet a városi tanács saját terhére 350 forintos költséggel hozatta rendbe. Több bérlő a rárósi birtokon 1896. augusztus 21-én került sor a város tulajdonát képező rárósi bírtok haszonbérbe adására az alábbi feltételek szerint: „lször Hódmezővásárhely város közönsége részéről haszonbérbe adatik a városi tanács 9288/1896 sz. határozatánál fogva a város tulajdonát képező 1516 kh. és 479 négyszögöl rárósi bírtok, a rajtalévő, s az átadás alkalmával leltárilag felveendő összes gazdasági épületekkel, kutakkal és beruházásokkal együtt 1896 év szeptember hó 29-ik napjától 1906 évi szeptember 29-ik napjáig bezárólag, megjegyeztetvén, hogy az ezen területen gyakorlandó vadászati jog - minthogy az bérbe van adva - jelen bérlettel összekötve nincs. 2szor Az évi haszonbér négy egyenlő részletben évnegyedenként előre, vagyis mindenkor az évnegyed első napján jelesül minden bérleti év szeptember 29, december 29, március 29 és június 29-ik napján lesz Hmvásárhely város házi pénztárába pontosan befizetendő s ha bérlő az évnegyed első napján pontosan nem fizetne, a százszázalékos összeg után 8%-toli késedelmi kamatot tartozik fizetni és ha a pénztár felszólításától számítva 15 nap alatt nem fizetne akkor a késedelmi kamaton túl még 25 forint bírságot is köteles fizetni, ez azonban nem szolgál akadályul a per megkezdésére. 329
