A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
„Véleményem szerint- írta jelentésében Tassy Ede - a góré hat darab alapgerendája mind elkorhadt, a tanyás lakházának düledező fala és kéménye is alapos javítást igényel, amely a város feladata, sürgősen felújítandó a bérlő beleegyezésével, aki köteles nyilatkozatot adni, hogy a kijavítandó épületek nélkülözése miatt (a javítási idő alatt) kárpótlást nem igényel. A góré tégla oszlopainak kijavítása és aláfalazása a bérlői lakház külső részének bevakolása és az egész épület betisztítása valamint a magtár tetőszerkezetének deszkából készült tűzfalának, téglarészeinek lemalterozása és egészbeni betisztítása, általában kijavítása, a nagy istálló zsindelygerincének és falainak kívül-belüli kijavítása viszont a bérlő kötelességei közé tartozik. A felsoroltakon kívül mulasztást követett el a bérlő azáltal, hogy az épület tűz elleni biztosítását nem fizette be sem az 1878-as, sem az 1879-es évre. 1879. április 24-ig sem az 1878-as, sem az 1879-es évi trágyát nem hordatta ki, azért minden kocsi trágya után 10 forint kárpótlás fizetésére köteles! A bérlő a bérleten termelt széna, szalma és polyvafélék fele részének felemésztésére elegendő szarvasmarha állományt nem tart, ezért a takarmányfélék a bérleten egyre halmozódnak, és több éven át korhadnak, felényi trágyát sem szolgáltatnak. Visszaélést követett el a bérlő azáltal, hogy az istálló falát karám, illetve marhaakol kerítéseként használja. Ebből eredően a fal tövében felhalmozódó friss trágya nedvessége a fal tetemes rongálódását eredményezte.” Kérte, hogy a közgyűlés utasítsa Újhelyi Lipót bérlőt reá eső reparatio61880. június 1- jéig történő elvégzésére, ellenkező esetben törvényes eljárás fog indulni ellen. Természetesen Újhelyi Lipót ügyvédje útján levélben válaszolt. Kijelentette, hogy a szerződésnek mindenkor a legpontosabban eleget tett. A város tevékenységét zaklatásnak minősítette. 1880 februárjában Újhelyi Lipótot felhívta Juhász Mihály főjegyző, hogy sérelmeit terjessze elő, melyet követően a hatóság felé kiegyenlítés végett jelentést tudjon tenni. E felszólításra Újhelyi azon határozott kívánságát terjesztette elő, hogy amíg a város az ellene betáblázott 359 forint betáblázási kincstári illeték és járulékai iránt indított perét meg nem szünteti, semmiféle kérelmet nem ad elő, általában sem kíván a várossal semmilyen egyezségbe bocsátkozni. Egy hónap elteltével Juhász Mihály főügyész vezetése alatt bizottság érkezett a rárósi birtok szokásos negyedévi helyszíni szemléjére. A bizottság tagja volt Bélák János főmérnök, Góbi József kamarás, Tárkány Szűcs Mihály és Mónus Pál törvényhatósági bizottsági tag. A bizottsági többek között megállapította: „Tetemes mennyiségben évről évre visszamaradó takarmány neműek igazolják azon észrevételt, hogy a bérlő által követett feles művelési rendszer mellett nem tart jószágot oly állatállományt mely a takarmánytermeléssel fogyasztás és trágyaképzés tekintetében arányban állana. Ugyanis a bérlő, bérleménye területén csupán 7 db szarvasmarhából és 7 db lóból álló állatállományt tart, mely felettébb csekély szám, a fentebb kitüntetett takarmány neműek fölemésztésére s annak megfelelő trágya képzésére. A bérleményben lévő trágyatelepeket megszemlélvén, a nagy akolban kihordatlan találtatott még, mintegy 500 kocsira való trágya, mely szerint évi részint idei termelésnek mutatkozik. Találtatott továbbá a nagy istálló nyugati végénél az istállóból kihordott idei termelvény, mintegy 50 kocsira való trágya. A fent vázolt körülmények folytán tisztelettel véleményezzük a következőket: Miután a kukoricagóré oszlopzatainak kijavítása, továbbá a tanyáslak kéményboltozatának és roz6 Javítás 323
