A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
ge a hiányzó összeget a bírói becsértéknek megfelelőleg kiegészíteni, illetve a városnak készpénzben lefizetni. Ha közérdekből a bérlemény némely részének kihasítása szükségeltetnék, ez ellen észrevétele nem lehet a bérlőnek. Azonban a kisajátítandó térmennyiségnek megfelelő haszonbéri összeg, a fold minőségéhez, illetőleg melyrátába tartozásához képest neki beszámítta- tik. Fennálló épületeknél változtatás esetén, vagy új épület építésekor csak úgy engedtetik meg, ha azt a város magára nézve előnyösnek ítéli meg.” A kor szokásának megfelelően a birtokot körülárkolták. 1874-ben a rárósi bírtok kö- rülárkolását, fával való körülültetését magára vállalta a város, azonban az elkövetkezendő években ez már a bérlő feladatát képezte a fák gondozásával, ápolásával a hiányzó fák pótlásával együtt. A bérlet idő leteltével minden egyes fahiány után 1 forintot számoltak fel. A faültetvények nyeséséből, gallyazásából kikerülendő tüzelő a bérlőt illette. A bérleti földnek egyharmadát minden évben vagy kapás vetemény alá köteles használni, vagy pedig parlagon köteles hagyni. Ellenkező esetben minden holdért, mely az egyharmados vetésforgónál több lesz 1.100 négyszögöles holdanként 10 forint kárpótlást kell fizetni, valamint tartozik a bérelt területen termett összes takarmányféleség felét — a kisbéreit gazdasági területen - jószágaival feletetni (felemésztetni), az abból nyerendő trágyakészletet minden évben kora tavasszal kihordatni és elteríttetni. A gyepből, kaszálóból, legelőből a város beleegyezése nélkül akár gabona, akár vetemény alá szántani nem szabad. Ha a tilalmat áthágná, minden katasztrális hold után 20 forint kárpótlást kell fizetnie. Bérlet átruházása bárki másra, valamint albérletbe adása csak a városi hatóság engedélyével történhet. Haszonbérlő halála esetén a bérlet örököseire megy át. Halálát követő 6 hónap alatt egyik részről sem történhet felmondás. A város felmondást csak azon esetben fogadja el, ha a haszonbérlet jó előrehaladásának biztosítékát nem látja. A földek utáni országos fejedelmi adót, bérleti időtartamra a város fizeti. A bérbe vett föld jövedelmi adója után esendő városi adó alól a bérlő felmentetik. Minden egyéb bármi néven nevezendő más adókat vagy kincstári illetékeket egyedül a bérlő tartozik fizetni. A bérlet átvétele után két esztendő elteltével 1876. augusztus 30-án Újhelyi Lipót azzal a kérelemmel fordul a tanácshoz, hogy a birtok kéktói5 részét körülvevő szomszédos birtokoknak szikes természetű földjein hóolvadás vagy esőzés folytán összegyűlt vizeket a rárósi birtokra ereszék, ezért őt tetemes kár éri. Kérte a tanács haladéktalan intézkedését a birtok ezen részén vezető dűlő út felmagasítására. Továbbá arra kérte a tanácsot építsen egy 100 szarvasmarhát befogadó istállót, mert a jelenlegi istálló szükséges a lovak részére. Kérését azzal indokolta, ha felépül az istálló kétszer annyi trágya fog termelődni, mellyel kétszer annyi földet lehet megtrágyázni, mint jelenleg. Bejelentette azt is, hogy a góré alján elrohadtak a gerendák, mivel az elmúlt időszakban a góré alatt sertések voltak tartva, s az ott képződött nedvesség párás levegő okozta a rothadást. A Keszler József vezetése alatt kiszálló bizottság tagja volt Kecskeméthy László, a város kamarása mellett két gazdászati szakértő is, akik a helyszíni szemle után beterjesztették jelentésüket. Az Újhelyi Lipót által kifogásolt dülőút még a folyó évben „múlhatatlanul kiigazítandó és járható állapotba helyezendő.” 5 Kék-tó a várostól É-ra, Rárós és Derekegyház között terül el. Hosszát a vízállása befolyásolta. Hosz- sza 14 km, szélessége 8 km. Először 1499-ben említik, mint jó nádtermő területet. 321
