A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete

után pedig - miután eredménytelenül kérvényezte meg az üresedésben lévő főmérnöki, esetleg almérnöki állást - Arad város szolgálatába lépett.15

Érti Bertalan16 ipariskolai rajztanár Szombathelyről írta, hogy az általa festett Hódmezővásárhely város címeréhez emlékezete szerint Futó Mihály líceumi igazgató tanár adta át a mintát, melyet a címerfestés befejeztével azonnal visszakézbesített. Érti I 863 és 1868 között a város alkalmazásában Vásárhelyen volt rajztanár az iparostanoncok vasárnapi iskolájában, de e minőségében foglalkoztatta őt a református egyház is, melynek főgimnáziumában 1874-ben, majd 1877-1904-ben a megnevezett Futó Mihály volt az igazgató. Valószínűnek tűnhet, hogy vele festette meg az 1876-tól polgármester, előtte pedig városi majd megyei főjegyző, Ábrái Károly a város címerét, az említett városi mérnöknek pedig a képviselőházhoz 1871 -ben felküldött címerrajzhoz lehetett talán köze. A levelekben említett „eredeti” címer, illetve a „minta” azonban nem lehetett több, mint városi pecsét, illetve annak lenyomata, vagy a város címerével ellátott nyomtatvány.

Miután az eredeti címer felkutatására tett erőfeszítések nem vezetettek eredményre, a beszerzett adatok alapján Mendly Károly17 helybeli polgári leányiskolái rajztanár azt 20 forintért elkészítette, és a címert hitelesítve 6-án felküldték az országházépítő bizottság elnökéhez. A tanár utólag, előre bocsátva, hogy a város birtokában lévő címermásolat a város címerére vonatkozó „történeti adatoknak nem felel meg, a heraldikai fő szabályokkal meg nem egyez s rajzi hibáktól sem ment, - az eredeti címer hű másolatának nem tekinthető”, „az erre vonatkozó emlékekből és történelmi okmányokban foglalt adatokból” általa újra megfestett és az eredetivel megegyezőnek vallott címerről a következő leírással szolgált:

15 CSML HL Hódmezővásárhely Város Képviselőtestületének jegyzőkönyve 999/1871., Tan. ír. 2264, 12072/1882., 636, 2938/1883. sz. iktatókönyvi bejegyzés, Tanácsülési jegyzőkönyv 636/1883.

16 Érti Bertalannak Az építészeti és ékítmény i stylt an kézikönyve közép-, polgári- és ipariskolák számára, különösen az ékítményi rajzoktatás előmozdítására és magány használatra c. munkája 1878-ban Szombathelyen jelent meg. (A gazdagon illusztrált munkát 2012-ben hasonmás kiadásra is érdemesnek találta a Historiaantik Könyvkiadó.) Vásárhelyi tartózkodása idején jövedelmének kiegészítése végett földet bérelt a város szikáncsi birtokából, és 70 forint haszonbér hátralékkal hagyta el a várost. Behajthatatlan adósságát belügyminiszteri jóváhagyással 1890-ben törölték, mivel a beszerzett adatok szerint teljesen vagyontalan volt, és Szombathelyen mint magán rajztanár működött évi 375 forint fizetéssel. CSML HL Tan. ir. II. 3290/1890.

17 Mendly Károly az 1880/81. tanévben a budai tanítóképző ipari szakcsoportjába nyert felvételt és ott eredményes vizsgát tett. 1884-ben Zalaegerszegen polgári iskolai tanműhely vezetője, 1889-től Hódmezővásárhelyen polgári iskolai tanár. 1894-ben Szegedre költözött át a fa és fém-ipariskolához. Tagja a szegedi Árpád szabadkőműves páholynak, a Magyar Iparművészeti Társulatnak, az Országos Erdészeti Egyesületnek. 1898 őszén a kereskedelmi miniszter a homonnai állami ipari szakiskola igazgatójává nevezte ki. Országos Hírlap, 1898. szept. 4.

27