A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
EMLÉKEZÉS - DOBOS Irma: Emlékezés dr. Miháltz Istvánná dr. V. Faragó Máriára születésének 100. évfordulóján
DOBOS IRMA EMLÉKEZÉS DR. MIHÁLTZ ISTVÁNNÉ DR. V. FARAGÓ MÁRIÁRA SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁN (1913. június 22.-2010. augusztus 16.) A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya kezdeményezésére 2013. október 21-én szakülésen is megemlékeztünk a kiváló pollenkutatóról, ahol a születésnapi megemlékezésen elhangzottak bemutatásán kívül felidéztük teljes életútját, amely Hódmezővásárhelyen, az akkor még Református Leánylíceumban indult az 1930-as években. V. Faragó Mária 1913. június 22-én született Nagykőrösön őshonos parasztpolgári család első gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán természetrajz és vegytan szakon végezte 1931 és 1935 között, majd 1938 decemberében már doktorrá avatták szigorlata és értekezése ( alapján. A diploma főtárgya a földtan, melléktárgya pedig az ^jlásvány- és kőzettan, illetve az általános és a szervetlen vegytan volt. Olyan kiváló tanároknál szigorlatozott, mint y„, ^ Szentpéterv Zsigmondinál (1880-1952) földtanból, ásvány- és le t kőzettanból, valamint a Kossuth-díjas Kiss Árpádnál (1889— i.* 1968), az MTA levelező tagjánál vegytanból (kémiából). A Hódmezővásárhelyi Leánylíceum kinevezett igazgatója, Uzonyi Rózsa (1901—1999) korábban a természetrajzot tanította, de ennek oktatására az 1938. tanév első negyedévében szeptember és december hónapra már megbízást kapott V. Faragó Mária, aki Vásárhelyre kerékpárral járt Szegedről. Ez valószínűleg Szent-Györgyi Albert ("1893-1986), a következő évtől a szegedi orvosi-vegytani tanszék professzora hatására történhetett, aki 1930-ban az Országos Testnevelési Tanács Kongresszusán elmondott beszédében úgy nyilatkozott, hogy „A sport, az nem csak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze”. A tanítást tovább már nem tudta vállalni a fiatal tanár, mivel 1939-ben férjhez ment az Ásványtan-Földtani Tanszék tanársegédjéhez, Miháltz Istvánhoz (1897— 1964). Amikor 1940-ben önálló Földtani Tanszék alakult, attól kezdve mind többet foglalkozott kutatási témával, különösképpen az édesvízi mészkővel, amely mint építő- és díszítőkő is igen jelentős földtani képződménye a Duna-Tisza köze számos helyén. Erről férjével közösen publikációja is megjelent. Az országos földtani térképezés beindulása 1950-ben nagy lendületet adott az Alföld felszíni és felszín közeli üledékeinek megismerésében, amikor a szegedi csoport vezetője Miháltz István intézeti tanár Zólyomi Bálint (1908-1997) botanikus munkájának hatására a pollenvizsgálatok beindítását határozta el. Ezzel a munkával feleségét, bízta meg, aki ettől kezdve számtalan kőzet pollen tartalmát mutatta ki. Az első értékelő dolgozatát férjével közösen publikálta 1965-ben, majd ezt az ország különböző területéről több nyomtatásban megjelent írása követte. 277
