A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - NAGY Gyöngyi: Szabó Mihály, Hódmezővásárhely első polgármestere

nél az embereknél. A Visszaemlékezések további részeiben Török Bálint30 hadbírósági ügyét elevenítette fel.31

Szabó Mihály vásárhelyi kötődése egyértelmű. Bár Köröstarcsán született, élete nagy részét Hódmezővásárhelyen élte. A magyar történelem legválságosabb időszakában lett a város polgármestere, szépirodalmi munkásságával pedig Vásárhely értékeit gyarapította. A polgármesteri tisztség és az irodalmi tevékenység mellett azonban volt még egy fontos terület, ahol személyére ma is tisztelettel gondolnak a vásárhelyiek.

Tíz éven keresztül (1883-1893) volt a Hódmezővásárhelyi Református Egyház főgondnoka. Feladatát komolyan és hivatással végezte, erről tanúskodik a Hódmezővásárhelyi Református Egyháztanács 1893. évi jegyzőkönyve, amelyben elbúcsúznak az egykori főgondnoktól. „Egyháztanácsunk hálásan emlékezik meg az előrehaladott kora s azzal járó testi gyöngülése miatt a főgondnokságától visszalépett férfiúról, tekintetes Szabó Mihály ügyvédről, ki e tisztséget tíz éven át teljes elismerésre méltó buzgósággal viselte, kinek nagy egyházunk ügyei intézésében nyilvánuló tiszta látköre, bölcs mérséklete, puritán jellemének határozottsága, igazságszeretete és hívsége, melynél csak jóakarata volt nagyobb, egyházunknak úgy külső, mint belső épülésében, tehát nemcsak anyagi, hanem erkölcsi téren is áldásos eredményeket létesített, s ezek által egyházunkat mély hálára kötelezte maga iránt.”32

Szabó Mihály szépirodalmi tevékenysége kapcsán szólnunk kell egyik utódjáról is, aki ugyancsak írással foglalkozott. A polgármester utolsó gyermeke, Mihály 1859-ben született Hódmezővásárhelyen. Ifjú visontai Szabó Mihály tanulmányait a hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban kezdte. 1887-ben a Bihar megyei Ottomány község lelkipásztora lett, s ugyanebben az évben meg is házasodott. A köröstarcsai születésű Szabó Máriát (1868-1932) vette feleségül, aki több gyermeket is szült neki.33

Mária nevű lányuk a XX. század egyik neves, református írónője lett, aki történelmi és társadalmi regényeiben a magyar történelemnek, a nagy, történelemformáló egyéniségeknek, s természetesen családjának állított emléket. Szentmihályiné Szabó Mária (1888-1982) egy nagy regénytrilógiában írta meg a visontai Szabó család történetét (Magvetők, 1941, Erik a vetés, 1942, Aratás, 1943), az anyai ágnak pedig az Emberé a munka (1935) és Istené az áldás (1936) c. regényeiben állított emléket.34

A fentebb közölt adatokat tartalmazó dokumentumok Szabó Mihály polgármester családjáról a Dunamelléki Református Egyház Ráday Levéltárából kerültek elő. Unokája, Szentmihályiné Szabó Mária egész életében kutatta családfáját, s hagyatékát halála előtt a Ráday Levéltárban helyezte el. A családi iratokon kívül itt található Szabó Mihály polgár30 Almanach, 2003. 14. Török Bálint nemzetgyűlési képviselő. 1848-ban vásárhelyi követ. A szabadságharc után a császári-királyi hadbíróság elé állították felségsértés vádjával.

31 Visszaemlékezések I—VI. = Hód-Mező-Vásárhely, 1898. márc. 20., 24., 27., 31., ápr. 3., 7.

32 Kivonat a Hódmezővásárhelyi Református Egyháztanács 1893. évi gyűlésének jegyzőkönyvéből. RL, C77/3. Személyes iratok, fényképek.

33 Kivonat a Hódmezővásárhelyi Református Egyház születési és keresztelési anyakönyvéből, 1859.; A hódmezővásárhelyi főgimnázium által hitelesített érettségi bizonyítvány 1878-ból; Bizonyítvány az ottományi lelkészségre való megválasztásról, 1888-ból; Kivonat a Köröstarcsai Református Egyház esketési anyakönyvéből, 1887-ből. RL, C77/3. Személyes iratok, fényképek.

34 RL, C77/3. Személyes iratok, fényképek.

257