A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
EMLÉKEZÉS - SZIGETI János: Hódmezővásárhelyi oktatási és művészeti emlékhelyek nyomában
ban tanította az író legkedvesebb osztályát, a „drága jó nyolcadikat”. Az igazgatói lakásban írta az Iszony című regényét. A Leánygimnázium múltjával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az első érettségi vizsgákat az 1937/1938-as tanévben tartották. 1981. május 11-én nyílt meg a Németh László-emlékszoba az író egykori lakásában, az egykori leánygimnáziumban. 1993 decemberében a Németh László Városi Könyvtárba helyezték át a leánygimnáziumi Németh László-emlékház anyagát. 2001. augusztus 20-án az épületnek a Szent István térre néző kiskapuját is beépítve alakították ki azt a kőkerítést, amelyre föl erősítették Lantos Györgyi szobrászművész Géza és Sarolt domborművét.16 Tornyai János-emlékek Tornyai János 1869. január 18-án született Hódmezővásárhelyen az Új utca - városrészben, IV. tized 1325. sz. házban. Bölcsője a zegzugos Görbe utca és a Koplaló utca között, Susánban ringott. Két év múlva a Koplaló (ma Tornyai János utca) utcába költöztek. Gyermekkorának színhelyei: Pisla-köz (Koplaló utcából nyíló vakköz), Császtvay-kút. 1874 őszén a Görbe utca és Sugár utca (a Tornyai János utca korábbi elnevezése) sarkán lévő iskolában kezdte elemi iskolai tanulmányait. Ez az egyszerű parasztház vagy iskolaház 1834-től működött. A 3-4 osztályt már a susáni református népiskolában (ma Klauzál) végezte, ahol Dúró János tanította, akinek az erőssége a rajztanítás volt. Első tanítója Csenki Lajos, majd az 5-6 osztályban, az Új utcában (Klauzál u. 59. Külső ref. fiúiskola), Kiss Imre. 1880 őszén édesapja a ref. fögimnáziumba (Ó-gimnázium, ma Alföldi Galéria) íratta be.17 A festőművész az alábbiakban emlékezett vissza gimnáziumi éveire: Az apám, mint afféle tudományos embör, őrfélének szánt, gimnáziumba adott. Oláh Imre, Futó Mihály, Barkász Károly, Gál Mihály és Gőz (Göőz) István voltak akkor a professzorok. Gál tanár úrnak én voltam a kedvence, én húztam le a csizmáját, fűtöttem a kályháját, keféltem a ruháját. Adott is érte ajándékba egy zsinóros atillát, meg egy pár csizmát, Betyárosan állt rajtam, de biz’ Isten szép volt...Nem is történt semmi baj az ötödik osztályig. Itt aztán megesett a petek (a diákcsínyből eredő baj). Valaki gombostűt tett a székpárnába, a tanár úr pedig beleült. Volt nagy botrány, nyomozás. Nemtom (nem tudom), ki volt a tettes, de akárki lett légyen, nagyon becsülöm érte még ma is... Hogyne, mikor rajtam csattant a dolog vége. A tanár úr ugyanis rám fogta az egészet, mert röhögni látott a pad alatt. Szembesítés az igazgató előtt. — Mit szól ehhez Tornyai? - Azt, hogy a tanár úr szemtelenül hazudik! Csak ez kellett nékik! Jött az átok és index, megvonták a 3 pengő ösztöndíjat, aminek fejében a halottakat kiénekeltük a Dilinkába (újvárosi ref. temető)... Az apám dúlt-fúlt. Vedd tudomásul, hogy lévöszöm rúlad a kezem...18 1903 novemberében az 1804-1808 között épült Serházban Tornyai János műterem céljára két helyiséget kapott. Itt dolgozott Rudnay Gyulával (1878-1957) és Pásztor János16 DÖMÖTÖR János: Vásárhely szobrai. Hódmezővásárhely 2002. 60., 140. ’ BODNÁR Éva: Az újra felfedezett Tornyai. Budapest 1986. 18 Az értől az óceánig. Csöndes beszélgetés Tornyai Jánossal elmúlt és jövendő dolgokról = Vásárhelyi Friss Újság, 1929. ápr. 12. (I. rész), 13. (II. r.), 14. (III. r.) 251
