A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI János: Hódmezővásárhelyi oktatási és művészeti emlékhelyek nyomában

leánygimnáziummá alakult át. Rövid intermezzo következett 1951 -ben, újra beindították az óvónőképzést, egyébként három évvel korábban, 1948-tól az épület a tanítónőképzést szolgálta.10 11 1957-1981 között a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola működött benne, majd ezt követően a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola vette birtokba.

1977. szeptember 10-én adták át a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola új épületét a Kaszap utca 27. sz. alatt. Tervezője Földesi Lajos. Visszakanyarodva a présház évszázadaira, 1993/1994-ben a Völgy utcai, azaz a nyugati részen, Vermesné Zákányi Ildikó tervei alapján tornacsarnokkal és kiszolgáló helyiségekkel bővítették.

Az egykori uradalmi épületből „avanzsált” alma mater nevezetes irodalmi emlékhely. Szabó Magda (1917-2007) írónő 1942-től 1944-ig tanított a Leánygimnáziumban. „1942 szeptemberétől már Hódmezővásárhelyen tanítottam” - emlékezett vissza vásárhelyi állomáshelyére az írónő.11 1944-ben hazatért Debrecenbe, de már a következő évben nem folytathatta vásárhelyi tanárkodását, mert nem volt már sín, amin a vonat visszahozhatta volna.12

Sok vásárhelyi élményt és motívumot is megőrzött az írónő, most csupán egyet emelünk ki belőle: Az iskolának nagy kertje volt, s a Szabadság tér felé kiskapu is nyílt belőle, minden nevelőnek volt hozzá kulcsa, még nekem is, aki nem voltam internátusi tanár. Valaki kinyithatta azt a kiskaput. Ugyan, ki volt az a diakonisszák vagy a kollégáim között, aki okosabb volt nálam, butánál? Áhítat után a nagytiszteletű úr? Lányi? Serfőző? Kicsoda? Sose derült ki. A kislány mindenesetre nem volt található, s más útja aligha lehetett, mint azon a bizonyos kiskapun át, amelyre tapadva Vitay Georgina várja majd a szabadulást a Matula kertjéből.13 Vásárhelyi tanárkodásom két évig tartott - áll Szabó Magda visszaemlékezésében. Termékenyítő éveinek tanúit is megnevezte, közülük is Vajda Béláné dr. Uzonyi Rózsa (1901-1999) igazgatónőt, valamint fiatal, igen képzett tanárkollegáit, Lányi Klárit, dr. Sipka Sándorné Serfőző Rózsát (1920-1992). Az Újtemplom kék boltozata alatt hallotta prédikálni Losonczy Endre nagytiszteletű urat, barátkozott Pákozdy Ferencékkel (1904-1970), a család közeli ismerőseként tisztelte Varga Dezső főgimnáziumi igazgatót és másokat.14

Németh László (1901-1975) író 1945. szeptembertől 1948. december 3-ig a Bethlen Gábor Református Gimnázium és a Leánygimnázium óraadó tanára volt. 1947 tavaszától 1948 decemberéig a leánygimnázium igazgatói lakásába költözött át.15 A leánygimnázium10 A Hódmezővásárhelyi Állami Leánygimnázium évkönyve az 1948/49. iskolai évről. Közli: RÁCZ Miklós. Hódmezővásárhely, 1949.; Kovács István 1949-ből Pedagógiai Gimnázium működéséről is tud. = Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei. 3. rész = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2011. Hódmezővásárhely, 2012. 178.

11 SZABÓ Magda: Kívül a körön. Budapest, 1982. 547.; SZIGETI János: Szabó Magda, a tanáregyéniség és írónő = SZIGETI János: Zsidók Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely - Budapest, 2004. 63-71.

12 SZURMAINÉ SILKÓ Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez. Debrecen. (A kötet tartalmából: Hódmezővásárhely 35-83.; SZABÓ Magda. Hang-Kép-írás. Budapest, 2010.

13 SZABÓ Magda: Kívül a körön. Budapest, 1982. 401. Lányi Klára, Serföző Rózsa.

14 SZABÓ Magda: Színképelemzés. Abigél (II. rész.) = Élet és Irodalom, 1978. dec.30. 4.; Vö. SZABÓ Magda: Kívül a körön. Budapest, 1982. 401, 547-548.

12 GREZSA Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Budapest 1979.; FÖLDESI Ferenc - IMRE Mihály - VARSÁNYI Péter István: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Hódmezővásárhely, 1990.

250