A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete

újratelepülést követően az első, 1702 őszén ostyába nyomott pecséttel a bírák a Német Lovagrend földesurasága ellen tiltakozó levelüket hitelesítették. A pajzs felső részében a fogyó holdsarló és a nap helye felcserélődött, alattuk a balról jobbra hajló páncélos kar pedig már nem liliomot, hanem három szál nyílvesszőt tart. (A heraldikában a jobb és bal oldal a pajzs mögött álló szemszögének felel meg, így ellentétes azzal, amit szemből látunk.) Az ábra igen hasonlít az akkoriban alakult békési (utóbb békés-bánáti) református egyházmegye 1701-ben készült pecsétjéhez, melyet a vásárhelyi Szalontai István lelkész-esperes metszetett. Más elrendezésben ugyan, de címerképei a nap, a hold, valamint az itt könyvet tartó páncélos kar. (3-4. ábra)

3. ábra

4. ábra

5. ábra

Az 1714-ben felépült templomtorony homlokzatára felkerült városi címer pajzsában a nap előtte áll a holdnak, mégpedig a telő holdnak, a nyílvesszők hegyei pedig lefelé irányulnak. (5. ábra) Az előbbi városi pecsét mellett alkalmazott kisebb pecsét ovális pajzsán, miképp a tornyon, a nap már a holdsarló előtt helyezkedik el, a kar azonban jobbra görbül. (6. ábra) Ez lehetett a főbírói pecsét, ezt hasz20