A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - VINCZE Gábor: Adalékok a hódmezővásárhelyi Volksbund-csoport megalakulásához és működéséhez
VINCZE GÁBOR ADALÉKOK A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VOLKSBLND-CSOPORT MEGALAKULÁSÁHOZ ÉS MŰKÖDÉSÉHEZ A Volksbundról (teljes nevén a Volksbund der DeutscheninUngarn, vagyis a Magyarországi Németek Népi Szövetsége) nagyon röviden annyit érdemes tudni, hogy az 1938-ban, részben a korabeli kisebbségpolitika, valamint a korábbi asszimilációs politika kritikájaként, részben pedig a Harmadik Birodalom hatására a korábbi Német Népművelési Egyesület ( Volksbildungsverein) utódaként Basch Ferenc és társai hozták létre. A szervezet elsősorban ott tudott terjeszkedni, ahol a németek többséget alkottak, tehát a Nyugat-Dunántúlon, Tolnában és Baranyában (az úgynevezett „SchwäbischeTürkei” területén), Budapest környékén, az országgyarapodás után Szatmárnémeti és Nagykároly térségében, a Bácskában, ezen kívül pedig néhány jelentősebb német lakossággal bíró alföldi településen (például Gyulán, Mezőberényben, Eleken, Kübekházán). A szervezetet anyagilag és politikailag a Harmadik Birodalom támogatta, emiatt a náci befolyás kezdettől fogva jelentősnek mondható. Éppen ezért a korabeli magyar állambiztonság igyekezett szemmel tartani a szervezkedést, a hatóságok sok gyűlés megtartását megakadályozták. A Volksbund hivatalos megítélése egyre rosszabb lett, főleg azok után, hogy bekapcsolódtak a Waffen-SS-be történt toborzásokba, illetőleg a Hitlerjugendbe való szervező munkába. A Volksbund működésével több tanulmány foglalkozott az elmúlt évtizedekben, de teljesen érthető, hogy az 1945-ben „fasisztának” minősített szervezettel kapcsolatban döntően a dunántúli és főváros-környéki szervezkedésről, tevékenységről írtak, a tiszántúli eseményeknek kevés figyelmet szenteltek. Kerepeszki Róbertnek a debreceni Volksbund-csoport megalakításának történetét feldolgozó tanulmánya,1 valamint saját kutatásaim alapján ki lehet jelenteni: azokban az alföldi városokban, ahol nem volt jelentős német kisebbség (Debrecen, Hódmezővásárhely, Szeged), mindig egy-egy - személyes ambíciótól fűtött vagy anyagilag érdekelt - személy szervező munkája eredményeképpen jött létre a helyi, meglehetősen kis létszámú csoport. A későbbi népbírósági perek anyagai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ezekben a városokban a német szervezetbe belépők jó része csak német fölmenőkkel rendelkezett, német nevű volt ugyan, de magát magyarnak tartotta, ősei nyelvén nem is beszélt. Tehát nem erős német identitástudatuk, vagy a náci eszmék, a hitleri Németország iránti szimpátiából lettek tagok, hanem különböző anyagi előnyök kilátásba helyezése miatt.2 Egyesek abban a tudatban léptek be, hogy valójában ez csak egy „Kulturbund”, de arra is akadt példa, hogy az illető 1 Lásd KEREPESZKI Norbert: Debrecen és a Volksbund. Adalékok a Volksbund debreceni megalakulásának körülményeihez = Múltunk, 2007. 4. sz. 255-281. 2 Ez még olyan német többségű régióban is elteijedt jelenség volt, mint a móri járás. Lásd POLGÁR Péter Antal: Perbe fogott múlt. Tanulmányok háborús és népellenes bűnösök pereiről. Német Kisebbségi Önkormányzat, Mór, 2008. 32., 35-75. 169
