A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - DOBOS Irma: A lúdvári szivattyútelep létesítése és felújítása
Az öntözéses gazdálkodás előmozdítására a Földművelésügyi Minisztérium 200-200 ezer pengőt bocsátott az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. és a Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezet részére azzal, hogy ebből a gazdáknak kölcsönt és segélyt juttassanak. Az Országos Öntözésügyi Hivatal pedig 10 millió pengő alapból az öntöző gazdaságok berendezéseit támogatta. A hódmezővásárhelyi szivattyútelep építése E területen a belvízrendszer kiépítése több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött, a fejlesztés során újabb szivattyútelepek és csatornarendszerek épültek ki. Vízgyűjtő területe 891,7 km2, ebből Csongrád megyére 93%, Békés megyére 7% esik.. A hódmezővásárhelyi szivattyútelepet az Országos Öntözésügyi Hivatal eredetileg 1939 1940 között 8 ezer ha terület öntözésére tervezte. Az 1941. évi rendkívüli belvíz hatására azután módosították a tervet, és kettős funkciót (öntözést és belvíz átemelést) irányoztak elő. A szivattyútelep különlegessége éppen ebben rejlik. Az öntözőrendszert nyugaton a Tisza, északon a mártélyi határ, keleten a makói vasútvonal, délen Földeák, Óföldeák, Maroslele és Algyő határolja. A lúdvári szivattyútelep építése 1942. július 9-én kezdődött a Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivataltervezésében és beruházásában. A kivitelezést a Zsigmondy Béla Rt. végezte, míg a gépészeti és az elektromos berendezéseket a Ganz és Társa Rt. gyártotta és szerelte fel. Zsigmondy Béla (1848-1916) nevét elsősorban a mélyfúrási kutak létesítése révén ismerjük, pedig ő már az 1870-es években talajmechanikai fúrásokat is igen nagy számban végzett nemcsak a fővárosban, hanem Szegeden is a nagy árvíz (1879) után, ezen kívül hídpillér alapozások, szénkutató fúrások is fűződnek nevéhez. Halála után vállalata eredeti feladatkörét megtartva továbbra is sikeresen működött. így történt, hogy a szivattyútelep kivitelezésével ezt a céget bízta meg a beruházó. Az építés vezetésére Bartsch Lajos magyar királyi mérnök kapott megbízást. A szivattyútelep műtárgy munkálatai 1943 májusáig elkészültek ugyan, de az építkezések az utolsó pillanatig folytak olyannyira, hogy a szivattyútelep szinte készen volt, amikor a román-szovjet csapatok 1944-ben a Tiszához értek, de végül is csak 1947-re sikerült teljesen befejezni. Az első szivattyúegység ünnepélyes üzembe helyezését 66 évvel ezelőtt, 1947. május 15-én Tildy Zoltán köztársasági elnök vállalta. 166
