A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS Ferenc: A Szent Jobb Hódmezővásárhelyen 1938-ban
1938. augusztus 18-án, Szent István király halálának 900. évfordulóján az Országgyűlés mindkét háza Székesfehérvárott tartotta gyűlését. Itt ünnepélyes keretek között elfogadták az 1938. évi XXXIII. törvénycikket, Szent István király dicső emlékének megörökítéséről. A Szent István-em- lékév országos ünnepségeit az augusztus 20-án, a budai várban tartott körmenet zárta. E- zen a napon az Ereklyés Országzászlónál is ünnepséget rendeztek, melyet 1928. augusztus 20-án több tízezres tömeg előtt pont tíz évvel korábban avattak fel a Szabadság téren.54 Az 1939. évi Katolikusok Naptárában Huszár Károly írt beszámolót a Szent Jobb országjárásáról: „Hazánkban még sohasem tapasztalt nagyságrendű vallásos és történelmi ünnepélyek színhelye volt 1938-ban Magyarország. A Szent István jubileumi év tisztán nemzeti ünnep volt. A magyar történelem tele van a hősök és szentek csillagrajával, valóságos vértanú nemzet vagyunk. Nagyjaink tisztelete és emlékezete azonban igen hiányos a háládatlan utókor előtt. Van azonban a magyar históriában egy dicső alak: Szent István, a mi első királyunk, a nemzet apostola, államunk felépítője, minden idők legnagyobb, legbölcsebb és legnemesebb vitéz vezére. Az ő személyét illetően egységes a nemzeti közvélemény, hogy Isten után István királynak köszönhetjük, hogy élünk e földön, hogy kilencszáz év viharait kibírtuk. Most, hogy kilencszáz éve már annak, hogy a nagy király elköltözött az égi trónusra, az ő árva népe, akit 0 a boldogságos Szűz oltalmába ajánlott, megint rettenetes sorscsapások alatt nyög. Elrabolták hazánk szépséges tájait, száműzték királyi családunkat, 54 PÓTÓ János: Revíziós emlékművek = História, 1988. 2-3 sz. 42. 159 Ünnepség az Ereklyés Országzászlónál
